2018. január 23., kedd

Felnő a pici fiú

Mivel ritkán jut tévéhez, Énoka eddig kritikátlanul elfogadta, amit kapott, de ennek vége: múltkor a mesecsatornán valami Barbie-királykisasszonyos csoda ment, 1-2 perc után pedig már tiltakozott a kis macsó, hogy "Ez nem jó nekem! Mást kérek! Ez nagyon béna!" :)

A Misi papától kapott rendőrautó ellenben "nagyon tuti" (esetleg "úú de menő" vagy "ú de vagány!").

De ami a legfájóbb (egyelőre):
A fürdés végén a kádban le szokott hasalni a vízre. Ez már nagyon régen "hablegényezés" néven vonult be a megszentelt családi rítusok közé, de tegnap közölte, hogy ő nem hablegény, hanem krokodil :(


2018. január 22., hétfő

Énoka 3 éves!

Súly, hosszúság: 15 kg-nak mérték cipőben, ruhában, 14,2-14,5 körül lehet az igazság. Hosszúsága többszöri mérés alapján kb. 99 cm, de magasságra 95 cm-nél nem sikerült többet mérni, bárhogy próbáltam csalni. 20 fog, egyre inkább 104-es méret. Cipőméret 25.

Leginkább a "hány óra van" témája csigázza fel manapság (bár sokszor jobbról balra olvassa le a számookat), illetve továbbra is a számok és betűk. Egész nap szövegel, énekel, mondókázik, vannak kedvencei, de kidolgoz újakat is halandzsanyelven vagy átírva a régieket. Elkezdett játszani a szavakkal, örök humor a Pukiegér (Mikiegér), a kukakaka (a kuka mellett fellelt kutyakaka) vagy az Illó-Milló fűtőszál (az ingó-bingó zöldfűszál mintájára). Egész nap kommentálja és "miért? miért?" kérdésekkel értelmezi a világot. R hangja egyáltalán nincs, gondolom, ezzel lesz még tennivaló.
Néha megdöbbentően jó fej (friss élmény, hogy mikor rászóltunk, hogy az lesz az utolsó Babóca, amit éppen néz, rendesen jelezte, mikor vége lett), empatikus és spontán ölelgető, néha meg kitör belőle a hiszti és a pimaszság. Legtöbbször önállóságra törekszik, mindent egyedül akar csinálni, még az én dolgaimat is (söpörni, pirítóst csinálni, a sütőből kivenni dolgokat), máskor meg váltig állítja, hogy nem tud egyedül orrot törölni.
Vetkőzni már egészen jól tud egyedül, öltözni mostanában kezdett.
Kedvenc játékok: könyvek, szerepjátékok, pakolászás, építés. Színezni továbbra sem hajlandó, a rajzolás vagy gyurmázás sem fejlődött jó ideje.
Illéssel többnyire nagyon kedves, szépen játszanak együtt, tanítgatja, bevonja, fegyelmezi. Néha persze odacsap. Az unokatesók hatására újabban Anyuci és Apuci vagyunk.
Remekül tud zsömlét és gyümölcsöt vásárolni, de csak felszólításra köszön, a "bocsánat"-tal és a "köszönöm"-mel ellentétben ez még nem épült be. Továbbra is a szokások rabja, és "ez a szabály" kijelentésekkel és versenyzéssel lehet rá hatni.
Az evés nagyjából rendben van, a délutáni alvás itthon megszűnt, de legalább hajlandó egyedül játszani helyette. Nagy utánzó, itt a kedvenc képem. Jobbra az igaz érzelmek, balra a rémes ripacs :)


Még egy apróság: békésen töltöm az időt a vécén, egyszer csak beront:
- Anya, szeretnél kukit?
- ??? Nem, most köszönöm, nem.
- Jó, akkor most nem kapsz.
Mint kiderült, ez volt az előzménye:
(Máténak jelent) Anya most pisil. Nem zavarom. Anyának nincs kukija. Apa, szerinted szeretne Anya kukit?
- Nem tudom, kérdezd meg tőle.
- Jó! Megkérdezem! (pedig ugye azt mondta, nem fog zavarni :))

2018. január 14., vasárnap

Apával az iskolában

Énoka Mátéval rajzol. Elkészül Máté műve.
- Ez nagyon szép lett, Apa! Megdicsérlek!

Apa oktat:
- Énoka, ha két kekszem van, és te adsz még egyet, hány kekszem lesz?
- Három!
- És ha két kekszem van, és neked adok egyet, hány kekszem marad?
- Egy!

Ez előtt értetlenül állunk.

2018. január 12., péntek

2018. január 10., szerda

Okoska

A bölcsiből hazafelé Énoka kérésére betértünk a pékségbe. Berontott és már közölte is az eladóval:
- Két zsömlét kérek!
Én közbevetettem:
- Legyen inkább négy!
- Igen, legyen négy! Kettő meg kettő zsömlét kérek!

??? Hogy ezt honnan szedte...

És mivel belépett a miért-korszakba, a hazaút jókora szellemi erőfeszítéssel folytatódott. Miközben a zsömléjét rágta, megbeszéltük, hogy miért esik az eső, miért nem lehet esőben játszóterezni, és miért nincs már kivilágítva a tér közepén a fenyőfa, és egyáltalán, miért van karácsony. A sok miért? miért? kör után eltöprengett, én pedig kicsit izgatottan vártam a következő, metafizikai mélységű kérdést. Nem sokat késlekedett:
- Van még zsömle?

Az ünnepek alatt

24-ei első felvonás: délelőtti fadíszítés Angyalföldön


24-ei második felvonás: karácsonyozás nálunk







A látszat ellenére a család többi részével is találkoztunk, de ezt mindössze egy képpel tudjuk bizonyítani: Énoka és a szegény, törött ujjú Lica hódolnak egy kedvelt tevékenységnek, a "kajojó"-zásnak (a "kajojó" a takaró piciÉnokul, a színvonalas játék pedig abból áll, hogy ők elhevernek a babzsákon, egy felnőtt pedig rájuk dob egy másik babzsákot)


Ez pedig az ünnepek összefoglalása: mindannyian nagyon elfáradtunk!



Az ünnepek előtt

Bizony, volt karácsony is, csak mi nemigen jeleskedtünk minőségi képek készítésében, mint az alább is látható.

Ezek még az ünnepek előtti képek:

Énoka szerint ő most egy kalóz


Családi pam-pam (zongora Illócul) parti


Énu az összes fullajtárjával pihen egyet az eladásra szánt hordozóban

Szép legény


Kezdődik a karácsonyi készülődés: a zserbógolyókat szinte teljes egészében Énoka készítette (őrölt, gyúrt, gombolyított, mártott, díszített)


2018. január 8., hétfő

Illés 16 hónapos!

Súly, hosszúság

2 hete 9650g és 81 cm volt. Végre utolérte Énoka 1 éves súlyát :)

Napirend
Továbbra is mozgalmas éjszakáink vannak :( Uncsi napokon szépen elalszik egyedül ebéd után, ha viszont Énoka itthon van vagy délelőtt hosszabb programunk van, akkor lőttek a napközbeni alvásnak.

Képességek, játékok
Még december közepén elkezdett menni 1-2 métert, aztán teljesen leállt vele az ünnepekre. Mostanában megint gyakorol, 2 méter a rekord, de abszolút nem motivált a gyakorlásra. Remélem, azért most már beindul.
A szótár tovább gyarapodott, ha nem is olyan ütemben, mint eddig. Főleg az ételnevek és az állathangok bővültek. És természetesen a Baboba (Bogyó és Babóca) könyvekben szereplő szavak is repertoárra kerültek, ő is imádja.
Az evőeszközökkel egyre ügyesebben bánik, a finommotorikája sokat fejlődött. Szabályosan csúszdázik, a testrészeket szépen mutatja. A kedélye kiegyensúlyozott, egyedül attól hajlamos idegállapotba kerülni, ha nem jut hozzá elég gyorsan a kiszemelt ételhez. Ahogy visszaolvastam Énoka hasonló korú posztjait, ő ilyen korban már elkezdett hisztizni, Illóc még egyelőre nem mutat erre hajlamot.

Egészségi és étkezési ügyek
8 fog. Az étkezés - lekopogom - sokkal jobb, több mindent és nagyobb mennyiséget is eszik. Az éjszakai szopikat mikor tudom, megtagadom tőle, de mivel igen határozottan közli, ha szopizni akar (mutogat, hozza a párnát, mászik rám - és közben persze ordít), néha nincs hozzá erőm. Az utolsó státuszon be is árultam a doktornéninek, hogy nem eszik, nem alszik és nem jár, el is küldött vérképre, de az jó lett. De legalább úgy tűnik, megijedt a kismalac, és a háromból két területen igyekszik összeszedni magát, az előrehaladást pedig az aktív éjszakákkal kompenzálja :)

Elég vérszegény státusz lett ez, színesítem két Énoka-gyöngyszemmel:

- Nemsokára lesz a szülinapom!
- És milyen tortát szeretnél?
- Ilyen barnásat.
Megcsillan az Anya-humor:
- Kakisat?
Eltöpreng és felháborodik:
- A kaka nem finom! A kaka nem ennivaló! Ez nem vicces!

Máté kicsit betegecske és kialvatlan, de ennek ellenére elment egy túrára, amit részben futva teljesített. Nyitjuk neki az ajtót, közben megjegyzem:
- Mindjárt meglátjuk, milyen formában van a drága Apa.
Mire a kis okostojás:
- Szerintem háromszögben!