Vasárnap este

Énu:

- Anya, nagyon szeretlek téged!

- Én is nagyon szeretlek, drágaságom!

- Csak sajnos nem tudunk mindig találkozni.

- Miért?

- Mert el szoktál menni este! (?! méltánytalanság, kb. félévente kétszer szoktam)

- Holnap fogsz menni dolgozni?

- Igen, Apuci lesz veletek. De az jó, Apa olyan vicces. Ugye Apa sokkal viccesebb, mint Anya?

- Hát igen, Apa sokkal viccesebb. De Anyát viszont nagyon szeretem!

Szombat este

Illóc:

- Anya, én csak téged szeretlek! Holnap egész nap velem leszel?

- Igen, kicsim.

- Nem mész dolgozni?

- Nem, holnap vasárnap van.

- Mert ha elmész dolgozni, akkor nagyon fogsz hiányozni! Annyira fogsz hiányozni, hogy betöröm az ablakot! Kimászok a kerítésen! És elmegyek utánad! Elmegyek dolgozni veled! És akkor velem leszel! HÁHÁÁ!

Képek

Juhú, megújult a Blogger alkalmazás, ismét tudnak lenni képek :)

Moziban

Ó, borzalom (a múltkori skorpiós eset)

2 Kiss, 2 Molnár

Tornáznak

Ajándék Apának

Okoskák

Illéske mindent elismétel, amit Énok mond, de néha lukra fut:

Énoka éppen valami akrobatamutatványt adott elő, és magyarázta a mesterfogásokat:

- Anya, ugye milyen ügyes a csípőm? Ezt a csípőm csinálta!

Illóc:

- Igen, igen, ezt a cipőd csinálta!

Illóc a porban söröskupakot talál, megörül neki:

- Kincset találtam! Elásott aranypénz!

Énoka kiábrándultan legyint:

- Nem, Illés! Az csak elásott SZEMÉT!

Illóc és az igazság

Illócra panasz volt az oviban: nem aludt, helyette rendetlenkedett és zavarta a többieket.
Ezt ő hevesen tagadta, és bizonyítékképen előadott egy szövevényes cselekményű álmot.
Én: És ezt az oviban álmodtad?
Hevesen bólogat:
- Igen, az oviban. Ezt álmodtam, miközben nem aludtam.