Zsarnok, mert (itt jöhetne akár egy hosszadalmas felsorolás is, de az olyan lenne, mintha ez lenne a legfőbb jellemvonása, holott ő egy igazi cukibéka) egyrészt a reggeli terrort folytatja (egyik nap arra ébredtem, hogy a papucsommal csapkodja a fejemet), de ezt mostanában azzal fokozta, hogy már a kanapéra se lehet leülni, vonszol le róla, az pedig teljesen megszokott, hogy Mátét levontatja a fotelről, és elfoglalja a helyet.
Ráadásul, az elmúlt pár napban őszinte felháborodásomra felhagyott az igen kellemes szokásával, hogy napközben 2,5-3 órákat szundít, már csak alig másfél-egy és háromnegyed óra jut! Remélem, csak átmeneti lesz, mert mind rövid távon (hiába nem dolgozom már, a háztartási teendők csak sokasodnak), mind hosszabb távon, kistesóval együtt jobban preferálnám a régi rendszert.
Lettek új szokások is: pörgés, szédülésig, majd popóra huppanva röhögés, homokozóban nekifutás, és belehasalás a homokba, a mai Ringatós változatban pedig nekifutásból az én ölemben landolt.
Ezúttal vicces videókkal készültünk:
Undorító barack
Undorító tojáskrém
Menetelés Anya papucsában
Pörgés - az olimpia hatása, ugyanis a tornaverseny nézése közben megjegyeztem, hogy nem gondoltam, hogy olyan nehéz nyújtott lábbal forogni, hogy egy csomóan megbillennek közben, mire Mátéval együtt lelkes gyakorlatokba fogtunk (tényleg nagyon nehéz, már a lábat kinyújtani is. Erről is születtek videók, de nem vállaltuk), Énok pedig ennek láttán szintén bepörgött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése