2015. június 30., kedd

Hátról fordulás!

Ez nem olyan vicces felvétel, mint a has-hát volt, de evidenciának megteszi :)


2015. június 28., vasárnap

Fordulatok és kalandok

Ez a hét nyugisabb volt, hétközben inkább csak ügyintézős expedíciók kedvéért mozdultunk ki. Egy különleges programunk volt csak: Niki és a mindössze 2 nappal idősebb Panka baba látogatása. Panka élénken vetette be magát a társaságba, Énok tombolás helyett szokás szerint inkább ámuldozva tanulmányozta a jelenséget. Érdemes is volt figyelnie, mert Panka úgy pörgött-forgott minden irányba, mint a motolla, márpedig Énoka rászorul a hát-has tréningre. Próbáltak barátkozni is (főleg a szemkinyomás és a markolászás nem túl sikeres eszközével), az volt a legaranyosabb, amikor Panka Énok karját rágcsálta, míg ő Panka fejét nyalogatta :)
Lehet, hogy a jó példa is közrejátszott, vagy egyszerűen csak beért az edzések gyümölcse: péntekre megtanult hátról hasra fordulni! Arról egyelőre nincs szó, hogy amint háton találja magát, megpróbál átpördülni (mint volt a has-hát iránynál), de ha akar valamit, hajlandó rá.
A kúszást illetően volt pár apró siker, de pl. a zabkásás tálkámhoz nem tudott elevickélni, pedig még nem láttam semmit, ami ennyire kellett volna neki.
De mindkét feladat teljesítése közben van, hogy a passzív rezisztenciát választja, és elalszik. Pl. itt is, pedig ágyban sose szokott háton aludni:


A következő esemény off topic, de nagy kaland volt: péntek este keserves nyüszítés után nyomozva azt találtuk, hogy egy kutya lecsúszott a tetőről, és az ereszcsatornában kötött ki, pont Énoka ablaka alatt. Visszamászni nem tudott, így hívtuk a tűzoltókat, akik kilógtak az ablakon, és visszahozták a jószágot. Énok közben édesen aludt, semmit nem vett észre. Mivel az eb gazdái nem voltak otthon, egy órára befogadtuk, aztán miután elkezdte összenyalni a babacuccokat, rájöttünk, hogy ez nem is akkora poén, úgyhogy a gazdák hazaérkezéséig rásóztuk a szomszédokra (és ezzel sajnos valószínűleg átadtunk minden dicsőséget is, legalábbis nekünk nem rebegett hálát senki eddig). Azt itt nem meséltem, de pár hete egy elkeveredett gyermeket is mentettem a lépcsőházban (az nem volt ilyen vicces), lassan jó lenne a békés, apropó nélküli diskurálásig is eljutni a ház lakóival.

Szombat este pedig éjszakai túrára indultunk (na jó, a legkorábbi rajtot kihasználva 9-re már itthon voltunk). 7,4 km-t tettünk meg. Énok beérte volna 1 km-rel kevesebbel is: az utolsó szakaszon csatakiáltásokkal buzdított minket futólépésre.
Úszni is voltunk, szerintem borzalmas volt. Bár a miénk nem tartozott közéjük, de a sok síró baba így is feldúlta a kedélyemet.
A hét játéka: lábrágás :)

2015. június 24., szerda

Vargányás molnárka

...készítésére ismét nem került sor, hiszen megint nem itthon ünnepeltük a házassági évfordulónkat.
De ahogy vágyakozva bámultam a borkollekciónkat, ihletet kaptam egy kis pótlásra :)


(igen, nem ez a legjobb fotó róla, de olyan jó kis kocsmatöltelék fejet vág)

Apák napja

Ugyan annak rendje és módja szerint megültük az Apák napját vasárnap, elmulasztottunk közös képet készíteni a fiacskával. De tegnap pótoltuk, megörökítve, hogy az alvás helyetti ádázkodást csak Máté tentéje tudta megtörni (hálából pedig azt mondta, hogy "Apu").



Ennek eredménye egy füllenyomat lett a karján :) (nem ilyen vörhenyes irhájú Máté, effektezve van a kép)


Érdekes hétnek ígérkezik, egyrészt sokat fejlődik: volt jó pár hasrafordulás, jóllehet rutinszerűen még nem végzi, szórakozásból meg pláne nem. És szabályszerű, kommandóstílusú kúszást is bemutatott!
Viszont mindennek ára van, estére belébújik az ördög, az a benyomásunk, hogy szándékosan komiszkodik a kis huncut. Ezért rendszeresen tartok fogellenőrzést, de sehol semmi :)


2015. június 22., hétfő

Szülinapi jókedv



5 hónapos!

Státusz

Súly, hosszúság: csütörtökön lesz mérés, ruhaméretben hihetetlen módon néhány 68-as már szűkös. Hosszra mi 67-68 cm-t mértünk. (update: 7,1 kg, csak 25 dekát hízott :()

Mozgásfejlődés
A has-hát fordulás háromféle technikával is megy (fejhajítás, vállon átfordulás, púpos popó), ellenben a hát-has iránnyal még mindig kábít minket. Egyelőre csak az ujjunkba/játékba kapaszkodva húzza át magát. Az oldalra fordulás szépen megvan, sőt ha én fordítom oldalra, hasra is fordul, de a két mozdulatot még nem köti össze.
Hason fekve próbál haladni, általában sikerül is elvergődnie a célig, de azért a kúszástól még messze van.
Kézzel nagyon ügyes, egészen trükkös dolgokat is lehet vele játszani (pl. fejjel lefelé lógva markol fel dolgokat).

Beszédfejlődés
Mostanában a pö-zés a sláger, már nagyon profi, de pár napja még, amikor próbálkozott, jött minden helyette, nyáltenger, buborék-szőlőfürt és cuppogás. Az volt a legaranyosabb, amikor azt mondta, hogy "pa" (nyilván Apát akart) és még jött két cupp utána :) A kacagást nem könnyű előcsalni, de azt szokta mondani örömében, hogy "hehe" :)

Értelmi/érzelmi fejlődés
Már jobban kifejezi, ha valami problémája van (elsősorban biggyesztéssel). Arckifejezéseket szokott utánozni, hangra odafordul.

Napirend
Kb. változatlan, de egyre gyakoribb, hogy a délelőtti alvás egy részét játékra cseréli. Hamarosan vége a jó világnak :) (mintha nem én lennék, aki tűkön ül, hogy mikor kel már fel végre a kisbabája, hogy lehessen vele játszani végre)

Kedvenc tevékenységek
Rengeteg játékra tett szert az unokatesók révén, úgyhogy most a bőség zavara van. Be is vezettem, hogy hetente váltjuk a játékokat. Abban továbbra is vétkesek vagyunk, hogy hajlamosak vagyunk nem hagyni önállóan játszani, de egyszerűen nem lehet kibírni, olyan édes.
A kedvencek között biztos szerepel a kiálló testrészek húzogatása, legyen az a sajátja vagy másé. Az esti szopi közben az utóbbi hetekben mindig volt egy kis romantikázás, amikor szerelmesen bámult rám, most ezt felváltotta, hogy szerelmesen bámulva próbál az orromban turkálni.

Egészségi ügyek
Fogacska nincs, az állandó gyanú ellenére.
Tegnap lenyelte első szilárd táplálékát, egy picike barackdarabot. Most már szoktuk hagyni, hogy ezt-azt nyalogasson.


2015. június 19., péntek

Nyaralás!

Megjöttünk a nyaralásból! Igazán jól sikerült, de kaptunk némi ízelítőt a kisgyermekes utazás kihívásaiból:

- bekakkantás a medence szélén és ezzel a vízrebocsátás szabotálása
- telibepisilt Apa, a lepattanó csöppeket a gyönyörűséges padlószőnyeg fogta fel
- vajas felével a kárpitozott barokk székre hulló kakis pelus
- 3 réteg mélységben lehányt franciaágy (+ a rémület, mert meg sosem hányt ezelőtt)
- a pelusvödör környékén terjengő átható vaníliaszagtól ájuldozó Anya és a rakomány rejtekutakon való deponálása (annyi pudingos pelust termelt, amennyit máskor 2-3 hét alatt szokott összehozni)
- az étteremben ultrahangon áriázó gyermek, ami egyébként vicces és aranyos, de megértem, ha valaki nem tud tőle kellőképpen koncentrálni a csirkecombra
- az éneklés néha átcsapott háborgásba, mire én, a konformista, kivettem a járgányból, így ha elkényeztetődik, az emiatt lesz. Arra sajnos csak az utolsó reggelinél jöttünk rá, hogy a nyugodt étkezés záloga a hasra fektetett kisded ("hasmánt ördög")
- az esti fektetés után sötétben és csendben kuksoló szülők
- a nyilvános szopik listáját jelentősen bővítettük, de eközben annyi ember kísérhette figyelemmel a tevékenységet, hogy azt hiszem, nem bánom, ha egy ideig unalmasan, a négy fal között hódolunk a szenvedélynek. A kihalt erdőben keljfeljancsikent tűntek fel a turisták, ráadásul volt, aki a szomszédos padra telepedett, hogy élvezze a kilátást (a hegyekre, remélhetőleg, nem ránk). Esztergom belvárosában pedig egy nő ötször is elhaladt mellettünk, biztos el akarta lesni a mesterfogásokat.  

De nagy örömünkre bebizonyosodott, hogy kisbabával is lehet utazni, elég sok helyre eljutottunk (Énok valószínűleg kevesebbel is beérte volna, én meg többet akartam):
- voltunk Dobogókőn (újabb 4-5 km túra)
- részt vettünk egy esztergomi városnézős nyomozáson, amit fel kellett adnunk, mert hiába érdeklődtünk előzőleg, hogy babakocsibarát-e az útvonal, a felénél kiderült, hogy nagyon nem. Panaszunkat nem méltányolták, így hát határozottan nem ajánljuk a szervezőket. De legalább gyönyörködhettem a felbosszantott Máté ritka látványában.
- átsétáltunk Párkányba (legnagyobb sajnálatomra senki nem akarta megnézni a cuki igazolványképet), úgyhogy már külföldön is volt!
- meglátogattuk a helyi lakos Zsuzsit, Petit, Lujzit (4), Ervint (2) és a kis haslakót.
- sokat fürödtünk
- sőt a szülők még pingpongozásra is vetemedtek.

Nagyon elégedettek lehetünk, másodjára is így csinálnánk. Az eddigi utazásainkon mindig putri szállásokat választottunk, de tulajdonképpen nem rossz dolog, hogy Énoka rákényszerített minket az urizálásra :)

Közben pedig töretlen fejlődésnek lehettünk tanúi: a vízben sokkal jobban érezte magát, mint eddig az úszáson, még játszani és gagyogni is méltóztatott. 
Emellett kimondta első szavát: PÖ, amit már látszólag tudatosan artikulál. Még nem tudjuk, hogy mit jelent, de valószínűleg azt, hogy "szejetlek" :)
És az igazi szenzáció: megtanult kacagni! Az örömét eddig is kifejezte mindenféle hangokkal, de ez az igazi telivér, gurgulázó nevetés!

Dobogókő
 
Ninó hozzájárulása a nyomozáshoz
Határátkelés


Wellness



Hazafelé alszik a gyönyörű szempillás kis utazó


Itthon is megtalálta a legkényelmesebb pózt a pihenésre (nem akciófotó, nagyon hosszú ideig maradt így)

2015. június 14., vasárnap

Biggyesztő

Énoka újabb fejlődési mérföldkövet húzott be: akaratoskodik. Még soha olyan látványos szájbiggyesztéseket és világfájdalmas üvöltéseket nem láttunk, mint amikor lepottyantja a játékait. Kegyetlen szülei remekül szórakoznak rajta. A játékoknak nem ez az egyedüli bűnük, a héten több kupánvágást is el kellett szenvednie az új, nehezebb példányoktól. Ráadásul Balázska is hozzátette a magáét jógán, amikor így demonstrálta a dobszetthez való jogait. Ez a sztárjáték, jó pár verekedés tört ki miatta, véres fonalként vonul végig a játszóház történelmén.
Kúszni is próbál; de a nagy igyekezetben egyelőre csak elforog, és egyre távolabbról pislog a céltárgyra.
Nagy előrehaladást tett a vízivásban is (ahogy az lenni szokott, Mátétól sokkal jobban elfogadja - tőlem bizonyára más menüt várna el). Sőt, lelkesen szopogatott görögdinnyét is.
Egyébként vidám hetünk volt, sok társadalmi élettel, több ízben még kimenőt is kaptam, Máté pedig remekül helytállt közben.
Azért a hét végére a család minden tagja megelégelte a hőséget, pedig nagyon gazdaságos dolog: babamosásra nincs gondunk, egész nap csak egy pelusban nyomul. Biztos ezzel is összefügg, hogy a lábfogdosás lett az új őrület, sőt már a szájába is tudja tömni az ujjacskákat. Remélem, ez indirekt bizonyíték arra, hogy nő, hiszen 2 hét múlva mérés, és a célszámokat hozni kell!

Ha tetteiben kisangyal volt is, szavaiban ismét megnyilvánult néha az agresszív kismalac:

(játszunk)
Ő: Hagyjál!

(nevelem)
Én: Nem illik letépni az Anya orrát!
Ő: De!

De azért nagyon aranyos is volt:

(ébredés után)
Máté: Álmoskás vagy még kicsit?
Ő (elhaló hangon motyogja): Igen...

Holnap pedig felkerekedik a család az esztergomi nyaralásra!



2015. június 7., vasárnap

Nincs megállás

Ezen a héten tényleg nem volt, az ügyes-bajos dolgok sok kisebb-nagyobb túrára ösztökéltek minket. A végére teljes mértékben egyesültünk (=összesültünk) a hordozás szentségében. Szétvillamosoztuk magunkat, és úton-útfélen ismerősökkel futottunk össze. 
Többek között elzarándokoltunk az okmányirodába az elkészült személyiért, ahol bizonyságát adta, milyen rafinált baba: végig elégedetten és csendben nézelődött, de aztán a megfelelő lélektani pillanatban mégis eleresztett egy nyikkanást, amitől rögtön előreengedtek minket a sorban :)
Voltunk jógán, és az utolsó babamasszázson: úgy tűnt, mire Kincső baba végre elkezdte viszonozni az érdeklődést, Énoka ejtette, és inkább a védőnénire testálta át a vonzalmát. Jellemző a férfiakra! Ráadásul hencegett is az ámuló kislányoknak azzal, hogy mit veszítenek: pont a mozgásfejlődésről volt szó, ő pedig szépen demonstrálta a forgást, a nyúlkálást, a támaszkodást stb.
Aztán pedig Naiv Anya szolgáltatta az újabb izgalmat: nézem, milyen szép kis park mellett haladunk el, árnyékos, hangulatos, nincsenek is benne, uccu befele. Erre nem egy drogost találtunk ott, aki éppen lőtte be magát?! Iszkoltunk is gyorsan. (a Tűzoltó utcai Salkaházi Sára parkról van szó)

Továbbá egy régi adósságot is törlesztettünk: benéztünk a munkahelyre, ahol a sok kedves ember illően megcsodálta őt. Nem hazudtolta meg a büszkélkedésemet, nagyon jól viselte az érdeklődést. Sőt még szopizott is a megszentelt falak között (csak az iroda gazdája meg ne tudja!).

Szombaton pedig a szakosztályi piknikelős Mesetúrán vettünk részt, úgyhogy újabb 5 km-t húzhat be (...neki Emó :)). Itt is szuperbaba volt, komolyan mondom, nem is értem, hogy lehet ekkora szerencsénk. A végén, eseményekkel teli 5 óra után azért kiadta a parancsot a hazamenetelre, és 3,5 óra komatózus alvásba zuhant szegény bogyóka.

Kivételesen az esti altatással sem volt gond, pedig mióta mesteri szinten űzi a hátra fordulást, megizzasztja elkényeztetett szüleit: mint a rugó, azonnal visszafordul, mihelyt a hasa a matrachoz ér.

Biztos senki nem tudott róla, de ma van Énok-névnap :) Ezt megünneplendő úgy döntöttünk, figyelembe vesszük az ő kívánságait is, és nem mentünk el úszásra. Helyette az Orczy-parkban piknikeztünk egy jót. Ajándékot is kapott, igazán nagyvonalút: vízzel és lencsével töltött minipalackot. A belevaló almalevet is megkóstolhatta, de nem szeretett bele.

A hét játéka: Anya. Úgy érzem, előléptetést kaptam: fő funkciómat tekintve vendéglátóipariból szórakoztatóipari egységgé avanzsáltam. Tisztán látszik a huncut szemében, hogy alig várja, milyen mulatsággal rukkolok elő. Azért a pikniken akadt versenytársam a falevelek és az árnyékoló ernyő képében, utóbbi teljesen megbabonázta, ahogy forgattuk felette.

Család a füvön

Család az erdőben

Apaimádás
Rugdalózás



Orczy-parki piknik


Rettentő Anya, cukorfalat baba

 Boldog névnap


Ajándék (+Anya lába - Anyának úgy általában nem volt egy fotogén napja)


2015. június 5., péntek

Képrejtvény

A két képnek ugyanaz a meghatározása.



Megfejtés: hawaii rágcsáló
(kijelölésre megjelenik)

2015. június 4., csütörtök

A Néma Hal

(részlet Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéből)

A hal elkezdett buborékokat eregetni. Eleinte úgy látszott, mintha közönséges buborékok jönnének a szájából, de csakhamar Írisz is, Lala is észrevette, hogy egyik buboréka kisebb, kurtább, a másik meg nagyobb, hosszúkásabb. Hosszú és rövid buborékok szálltak fel a hal szájából, mindig változó sorrendben, sűrűn egymás után. "Teremtőm - riadt meg Írisz, aki ismerte a morzét, s aki tudta, hogy Lala is ismeri, mert tanulta az iskolában -, ez a hal morzézik a buborékaival!"
- Nini, morzézik! - kiáltott fel Lala, akit minden új jelenség érdekelt, s akinek eszébe se jutott, hogy a szöveg esetleg rá is vonatkozhatnék. - Micsoda jószág! Nahát!


Vajon mit mondhat a jószág?

Anya, szejetlek!
Ide a fekete izével! Megrágom!
Hason akarok lenni!
Poll Maker