Lehet, hogy a jó példa is közrejátszott, vagy egyszerűen csak beért az edzések gyümölcse: péntekre megtanult hátról hasra fordulni! Arról egyelőre nincs szó, hogy amint háton találja magát, megpróbál átpördülni (mint volt a has-hát iránynál), de ha akar valamit, hajlandó rá.
A kúszást illetően volt pár apró siker, de pl. a zabkásás tálkámhoz nem tudott elevickélni, pedig még nem láttam semmit, ami ennyire kellett volna neki.
De mindkét feladat teljesítése közben van, hogy a passzív rezisztenciát választja, és elalszik. Pl. itt is, pedig ágyban sose szokott háton aludni:
A következő esemény off topic, de nagy kaland volt: péntek este keserves nyüszítés után nyomozva azt találtuk, hogy egy kutya lecsúszott a tetőről, és az ereszcsatornában kötött ki, pont Énoka ablaka alatt. Visszamászni nem tudott, így hívtuk a tűzoltókat, akik kilógtak az ablakon, és visszahozták a jószágot. Énok közben édesen aludt, semmit nem vett észre. Mivel az eb gazdái nem voltak otthon, egy órára befogadtuk, aztán miután elkezdte összenyalni a babacuccokat, rájöttünk, hogy ez nem is akkora poén, úgyhogy a gazdák hazaérkezéséig rásóztuk a szomszédokra (és ezzel sajnos valószínűleg átadtunk minden dicsőséget is, legalábbis nekünk nem rebegett hálát senki eddig). Azt itt nem meséltem, de pár hete egy elkeveredett gyermeket is mentettem a lépcsőházban (az nem volt ilyen vicces), lassan jó lenne a békés, apropó nélküli diskurálásig is eljutni a ház lakóival.
Úszni is voltunk, szerintem borzalmas volt. Bár a miénk nem tartozott közéjük, de a sok síró baba így is feldúlta a kedélyemet.
A hét játéka: lábrágás :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése