Változások

Énok az etetőszék új funcionalitásaival, a lehajításgátló pohárral és játékkal ismerkedik. 

A hangulat így ebben a tekintetben javult, a darabos étkezés terén is sikerült kompromisszumra jutni (ez szükséges is volt, ugyanis a botmixer elromlott): ha körömdarabkányi adagot kap, hajlandó elnyammogni. A hátulütője az, hogy egy 250 grammos valami (már ha nem uránról van szó) miniadagokban való betöltése igencsak Háború és béke-pozitív (lenne, ha lehetne olvasgatni közben). 

Feladvány: ha egy 220g-os ételt 3 g-os adagokban tudjuk betáplálni a kisdedbe, megéri-e 50g vízzel felönteni, ha így elérjük a kolosszális 5g-ot is?

Áttértünk a nagykádra!

Téli szerelék, avagy hogyan paralizáljuk gyermekünket

Reggeli varázslat sólámpával, avagy az ifjú kecske is megnyalja a sót!

Péntek éjjel pedig intenzív csapatépítőn vettünk részt Énokával: belázasodott szegény (reggel 38,7 volt, éjszaka valószínűleg még több), és csak dajkálva vagy hozzám bújva tudott elaludni, akkor is csak 20 percekre. Így az eredetileg Mátéval tervezett date night-ból az lett, hogy a kanapén töltöttük az éjszakát Énokkal kettesben, sok sírással, kevés alvással. A szombat hőemelkedéssel, továbbra is kevés alvással, de sok dajkálással telt: a szokásos tankból dédelgethető cicafiú lett, úgyhogy ennyi jó biztos volt a helyzetben :) Estére pedig úgy eltűnt a betegség, ahogy jött.

Ritka látvány

Heti képek

Mint megtudtuk, nemzetközi férfinap volt, erre az alkalomra készült a kép (Máté Movemberezik, azért ilyen barbár küllemű)

A házi készítésű járássegítő

Hempergés az avarban

Pacsi (az előke helyett hordott, úgynevezett dagonyadresszben feszít, az előkéről lemondtam mentális egészségem védelme érdekében, lásd 10 percnyi kukucs és leszaggatás)

Tíz hónapos!

Státusz

Súly, hosszúság
26-án lesz mérés, hosszra 74-75 cm. Ruhaméret 74 és 80 között. (update: 8,75 kg, 25 dkg gyarapodás)

Mozgásfejlődés
A bútorokra felmászás az újdonság, lépegetni egész ügyesen tud már előre is (nem oldalazva), az önálló állás még mindig csak pár másodperc. Tud kommandózva, a fejét lehajtva mászni.

Beszédfejlődés
Volt pár biztató megnyilvánulás Apa kapcsán: amikor megszólalt a hazajöttét jelző kaputelefon, jelentőségteljesen mondta, hogy "pa" illetve egyszer, amikor megpillantotta: "apa". De nem konzisztens, lehetett véletlen is.

Értelmi/érzelmi fejlődés
Nagy intellektuális robbanásnak lehettünk tanúi az elmúlt pár hétben: egymásba rakja a poharakat, pacsizik, "bele"-re beteszi a kezében tartott tárgyat a bödönbe, korongokat fűz, a formabedobón is a kör alakú nyíláson már dobott keresztül ezt-azt (de nem rutinszerű).
Érzelmileg az akaratoskodás az új elem, nem is örülünk neki annyira, de végül is cuki.
Az önálló játék nem az erőssége, és szinte csak akkor van, ha valaki ül vele a földön.

Napirend
Nem változott.

Kedvenc tevékenységek
A legcukibb a kergetőzés, ő szokta kezdeményezni. A pingponglabda minden formájában nagy kedvenc. A gyümölcsösskosár kipakolása. A tekerős állatos könyvét szereti, főleg ha közben utánzom az állathangokat. Tornázás, dobálás, ejtegetés, gurítgatás. Az életcélja a kanapéra való feljutás és a laptop abajgatása, ilyenkor nagyon örül magának (mi kevésbé).

Egészségi/étkezési ügyek
A nyolcadik fog továbbra sem akar kibukkanni, pedig a pezsgő már bekészítve.
A darabos és az önálló étkezés állandó szívfájdalmam, már látom magam előtt, ahogy az eljegyzését is valami jóféle péppel üljük meg, a leendő anyós borzadására. Banánt egész ügyesen majszol, meg más darabosokat is eltüntet (valahová, múltkor is a teljesítményével elégedetten emeltem ki a trónból, mire elkezdtek záporozni a ruhájából a már megevettnek hitt krumplidarabok). Viszont ha szomjas, megy a poharához, és önállóan iszik.
Szopi már csak reggel és este van, szilárd kaja alapból 3-szor, plusz ha esetleg ki kell pótolni a szopit.
Ebédre jobbára már azt eszi, amit mi - sajnálatos színvonalesés következett is be az étkezésünkben.
Új kaják: hal, citrusfélék, tejföl (habarásban), házi májkrém, ételbe felhasznált tojás (pl. fasírt).

Ördög vagy angyal

Változatok egy témára

Jaj de jó egyedül felmászni a kanapéra, és ott dúlni (látszik is, hogy kitépett egy betűt)

Mintha magamat látnám

Huncut fiú

Ami engem illet, most épp úgy gondolom, hogy ördög. Ha az önálló étkezéssel való küszködés nem fog neurotikus anyává tenni, akkor semmi. Utoljára a szopi közbeni harapásnál éreztem, hogy elszakadóban a cérna, és most rosszabb a helyzet. Pedig a gyerekorvos is pont megdicsért, a sugárzó kiegyensúlyozottságomnak tulajdonította, hogy Énoka kedélyesen tűri a vizsgálatot. Előző éjjel meg azért nem aludtunk fél éjszaka Mátéval, mert nem tudtuk kimeríteni azt a témát, hogy milyen csodálatos gyermekünk van, és milyen jól álljuk a sarat.
De az étkezés akkor is rémes. Az igény megszületett benne, hogy egyedül egyen, de a képesség még nem, hogy bármi értelmeset kezdjen a kanállal meg a kajával. Azon kívül, hogy rákeni/katapultálja a falra, vagy beledörgöli a szemébe (=sírás) és/vagy a ruhájába (nem az előkébe, mert azt már rég leszaggatta), és rosszabb esetekben még az orra is vígan belecsöpög a tálba. Ezt megfejeli az obligát 10 perces kukucsjátékkal, ami cuki, de a cél szempontjából nem valami hatékony. Azon bezzeg jót mulat, hogy súrolom le a falat vagy késsel feszegetem fel a járólapra szikkadt bulátadarabokat.
A bútorokra való felmászással pedig egy új vészkorszak köszöntött ránk, nem csak azért, mert veszélyes az új tudomány, hanem mert eddig rá nem jellemzően frusztráltan sír, ha nem sikerül azonnal felkapaszkodnia. Nem beszélve a rombolásról, amit az eddig szűz területeken tud művelni. De ebben igyekszem megőrizni a türelmemet, mert tudom, hogy a járni tanulás sokkal rosszabb lesz :)

De hogy legyen egy cukiság is: amikor morcosan csücsörít, azzal szoktuk mosolyra bírni, hogy azt kérdezgetjük tőle, hogy "lesz a pici szájból nagy száj?" Múltkor megszólalt a kis békahangján, és tárgyilagosan közölte, hogy "lesz" :)

Illusztrációul, ezt ő alkotta ide:
épóéa ruhájába és/vagy aÜÉPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPÞÞ””” g                                        üpppú

Produkciók

Puffra mászás (az egyik első kísérlet, de talán az egyik utolsó is, mert mostanában inkább megkerüli)

Fotelre mászás

A lemászást is gyakoroljuk, de azt még nem tudja, pedig milyen hasznos lenne!

Az önálló étkezés is terítéken van. A két tény, hogy szétkenésben, dobálózásban és potyogtatásban sokkal előrehaladottabbak a tanulmányai, és hogy a saját kanala és pohara az ő kezelésére van bízva, segít elképzelni, hogy hogy szoktuk elhagyni a területet.

A kép ne tévesszen meg senki, a profi kanálhasználat csak a látszat, és a szeme alatt a lila folt nem holmi baleset eredménye, hanem a Márton-napi libalakoma ráeső (szó szerint :)) része.

És ha már témánál vagyunk, egy úgynevezett etetés:

És így tovább, 10 percig :)

A dokumentálástól eltekintettünk, de az is kiderült, hogy fradista a fiú: az egyik orrlyukából zöld, a másikból fehér folyamot bocsátott alá :)

Zord idők

Kimondatlan célkitűzésem volt, hogy legalább 1 éves korig ne kelljen orvoshoz menni, de tegnap elbuktunk. A múlt heti orrfolyás érdekeinkbe illeszkedően csak Ringató előtt tartott szünetet, de onnan már rosszabb állapotban tértünk haza. Ugyancsak elviselhetőnek ítéltük a helyzetet, amikor csajos napra mentem Győrbe, de instant büntetésként kicsit nyügi, szörnyen taknyos baba várt itthon. Mivel hőemelkedése is lett, amit nem tudtunk már az orrszívós birkózás számlájára írni, tegnap reggel végül elvittük orvoshoz, ahol mindössze abban a jótanácsban részesültünk, hogy jól kezeljük, csak így tovább. Továbbá szobafogságra lettünk ítélve, de azt már ma meg fogjuk szegni, hogy elkérjünk Orsiéktól egy csodaorrcseppet. Sajnos gyakorlatilag nem tud szopizni, azonnal újratermelődik a takony, viszont szopi közben valahogy felszívhatja a dzsuvát is orrába, mert öklendezve köhög, és tegnap egy látványos sugárban le is hányta magát és engem az uzsonnával (el is ment a kedvem a banántól egy időre).

Viszont elég felhasználóbarát beteg, sokat alszik és jókedvű. Képes újat is mutatni, pl. amikor azt gyakoroltuk, hogy lépegetve megkerülje a puffot, inkább fogta magát, és felmászott rá :) Inspirálódtam az unokatesók blogjából, hogy miket sajátítsunk el 10 hónapos szülinapjáig, mondjuk a zseni rokonok magasra tették a lécet, de azért ráhajtunk valami komolyabb előrehaladásra a következő területeken:
- önálló állás (néha pár másodperc megy, a fejlődéshez az én dolgom persze csak a fohászkodás és a szuggerálás)
- formabedobózás, korongok rúdra fűzése (odateszi a lyukhoz a formákat, de bedobni még nem sikerült)
- állathangok utánzása, felismerése (kutya, hal)
- testrészek mutatása

Utóbbi kettővel még nem foglalkoztunk egyáltalán, el is fogott a kétely, hogy micsoda lusta, nemtörődöm anya vagyok. Fürdés közben szoktunk testrész-seregszemlét tartani, de az meglehetősen egyedi stílusú: pl. tokaredő, büditenyér, kopnyoa, hasi-masi, kukkantó, poppéró, rózsabimbók (=lábujjak) szerepelnek benne.

Az orrszívás megérne egy misét, szerencsére nem bosszúálló vagy sértődős. A fél-egy óránkénti használat miatt a szoba alapdarabja lett a porszívó (már leégési szimptómákat mutat), néha véletlenül bekapcsolja, és ilyenkor megrettenve villámgyorsan a nyakamban terem :) Ugyan felismer egy csomó összefüggést (pl. az Apa hazajöttét jelző kaputelefon-csippanás után lehet várni őt az ajtóban vagy ha este levetkőztetem, már kotor is a fürdőszobába fürdeni), de ezek szerint arra nem jött rá, hogy mi vagyunk a gonoszok, nem a porszívó :)

Két videó

(disclaimer: Máté mindig fedd, hogy függőlegesen videózok, bocsánat, egyszer megjavulok én)

Ügyes

Vicces (kérem-köszönöm-tesséket akartam videózni, de helyette egy szuper kézikamerás horrorvideó lett :))

Ömlesztett beszámoló

Jókora blogelmaradásban vagyok, igen zsúfoltak mostanában a napok. Szerencsére a programok jó része szórakozás, panaszra nincs ok. Sajnos a fényképezési aktivitásunk viszont visszaesett, így ez egy szárazabb beszámoló lesz.
Különösebb új tudományról vagy kunsztról nem tudok hírt adni, hacsak nem arról, hogy a legújabb szórakozása az, hogy egyesével kipakolja az almákat a kosárból, és igazi jó fej módjára mindegyikbe beleharap egyet :)

Új élmények:
- Dalolka: hangszeres-éneklős foglalkozás, szuper lehetett volna, ha nincs ott 30 gyerek + gyerekenként 1,5 szülő + nagymamák + nagynénik + szomszéd Józsi bácsik, egy 30 nm-es szobában. A gyereknevelés mámorában tettem olyan kijelentést, hogy 6 gyereket akarok/bölcsinéni akarok lenni, ezt most visszavonom. De miután a többség távozott, az ott maradó néhány gyerek nagyon élvezte, hogy az övék a placc. De a programról nem mondunk le, hátha ezek után mindenki okosabb lesz.
- Babakoncert a Müpában: nagyon jó volt, zongoráztak és fuvoláztak. Énok az elején mindent megfigyelt, hogy aztán tudjon Emmával és Áronnal foglalkozni. Szerencse, hogy ott  voltak a kis barátok, mert úgy vettem észre, hogy ide sznob szülők járnak, akik nem lelkesedtek azért, hogy vegyüljenek a gyerekek (vagy az volt a baj, hogy Énoka lenyálzott egy laptoptáskát?).
- Apa munkahelye: "hozd el a gyereked a munkahelyre" nap volt, egy tágyalóban játszhattak az apróságok. Máté volt a felvigyázó, én szabad órát kaptam, mialatt takaríthattam otthon (mert mi mást csinálna egy anyuka a szabad órájában). Mindenki szépen megcsodálta, láthattuk, hogy Máté jó kezekben van :)
Ez a kép ott készült (bár nem túl specifikus):

- Játszóház: Máté szavaival élve, Inferno. El kellett mennünk bevásárolni, de hogy Énok se járjon teljesen pórul, utána elmentünk az Auchan mellett játszóba. Ő látszólag jobban viselte, mi teljesen kikészültünk. A ricsajtól, a tömegtől, a babarészlegben száguldozó nagy lovaktól... nagyon durva volt. Legközelebb (és biztos lesz legközelebb, mert a Lurdyban ingyenes) hétköznap megyünk.

Volt ezen kívül babaklub Áronnal, Elzával, Licával és Mimivel, picitesó Dusán (haha, mármint Lica és Mimus picitesója - visszajelzésre reagálva) megcsodálása az ultrahangon, bajai családlátogatás, státuszolás a dokinál, rengeteg lótás-futás. Holnap elvileg Ringatóra megyünk, de addig a kis náthának javulnia kéne. Sajnos a múltkori sikerek után ezekben a napokban az orrszívás akrobatikus elemekkel tarkított, zajos üldözésre hasonlít. Legközelebb begöngyölöm, mint anno a macskákat, amikor be kellett adni nekik valamit.

A hosszú hétvégét pedig az Őrségben töltöttük, Évivel, Danival, Gergővel (5) és Vincével (1). Nagyon jól sikerült, a gyerekek nagyon jól elvoltak, és a szülők sem szomorkodtak :) Erről van is néhány kép:

Kilátás a magaslesről

Óriástök

A gombazsákmánnyal. Eléggé le volt legelve a terület, de azért pár őzlábgombát, tinórut, rizikét és egy szem vargányát sikerült gyűjteni, finom ragu lett belőle.

Jóízű étkezés az erdőben

Pityerszeri vadász

Egyéb vegyes képek:

Mamma mia, let me go!

Juventus-szurkolónak öltözött

Két tökfej

 Taknyos szépfiú