Ócsai kirándulás

Elmentünk nagytesós ágyat venni Hernádra, és ha már arra jártunk, kirándultunk egyet az ócsai Selyem-réti tanösvényen. Igazán remek hely, nagyon hangulatos volt ezen a szép tavaszi délelőttön.

Boldog baba egy másik család labdájával

Szeretünk pitypangot fújni

Alakulunk a kistesóval is

Fújja a szél a fákat

Repül és élvezi

Cincér és Cincó (az ezernyi becenév egyike)

Ezek már másnap készültek az Orczy-parkban:

A heverészés lett a mániája, Ócsán is gyakran hempergett

Becsapódási arckifejezés lepopózáskor

Kellett is a pozitív energia, mert betegeskedéssel töltöttük a hetet: az oltás valószínűleg kihozta a benne bujkáló gonoszt, és az eddigi legmakacsabb betegségbe taszajtotta a fiút. Csak péntekre sikerült bezsuppolni a bölcsibe, részben azért erőltettük, hogy kibillenjen a fényevésből, ugyanis most nem csak az én főztömet, hanem mindennemű ételt elutasított, pedig a kedvenceivel és elveinkkel ellentétben mindenféle édességgel is próbálkoztunk. Egyedül a tej, a buláta és a kismértékben a babapiskóta csúszott. A bölcsiben - mondanom sem kell - zabált.
A kiránduláson a kiéheztetés módszere sem vált be, az étteremben sem evett szinte semmit, amit csak azzal tudott feledtetni, hogy nagyon édesen bandázott a pincérrel, és lelkesen lejtett az olasz táncdalokra.