Énokából kezd előtörni a rendész: amellett, hogy segédkezik a takarításban, dobja ki a pelusát és feltörli, ha valamit kiborított, arra is rákapott, hogy apró szemetet, szöszt, dinnyemagot szed fel, és méltatlankodó gagyogással adja a kezembe, nyilván megvan a véleménye a háziasszonyi teljesítményemről (igaza is van, mert sajnos a kistesó miatti fizikai lerobbantságomat valóban megsínyli a háztartás). Séta közben érdekesebb szemetekkel csinálja ugyanezt, ennek nem örülünk. Illetve tudja, "hogy kell lenni" a dolgoknak, pl. Mátét szokta utasítani a tej elkészítésére, én pedig azért vagyok felelős, hogy tartsam a fagyümölcsöt, amit fel akar vágni. Valamelyik nap pedig a bölcsiben a lépcső alján hagytam a babakocsit, hogy ne kelljen felcipelnem, de ő nem volt hajlandó bemenni az ajtón, egyre csak mutogatott, hogy jöjjön fel a babakocsi is. Az alvás pedig fészeképítő szertartássá vált: be kell gyűjteni a takarót, a lila plüsspárnát, Dávid nyulat, Virsli kutyát, a kutya alakú szundikendőt, két egeret, a plüssszörnyet, továbbá az alvóspoharát, hogy egyáltalán szóba jöhessen az alvás. Felkelés után pedig ezt az egész mindenséget felhalmozza a lépcső tetején, majd megy begyűjteni a szüleit - ugyanis hiába heverészne még egyikünk egy kicsit az ágyban, míg a másikunk önfeláldozóan lent szórakoztatja a kisdedet, Énoka csak úgy hajlandó levonulni, ha az egész csorda követi.
Egyébként tegnap óta a nagytesós ágyban próbáljuk altatni, eddig 50%-os sikerrel. Este gond nélkül ment, kivéve hogy egyszer csak egy nagy puffanást hallottunk, amit - hogy még jobban megijedjünk - nem követett bömbi. Lélekszakadva rohantunk fel, hogy kiderüljön, a zuhanyfej volt a felelős a hangért. Az ágy pedig többszörösen is fel lett avatva, múlt héten lehányta (életében másodszor hányt), ma pedig peluson keresztül lekakilta (életében először tett ilyet, ráadásul 1 órával a megszokott, szinte óraműpontosságú tojás előtt történt a merénylet). Ma délelőtt viszont tökéletesen meddő próbálkozás volt a nagyágyban altatni, mindig kiszökött.
Fészkes Fene a javai egy részével
Új rémtárgyunk: a babakocsi. Sajnos imádja, mi meg kezdjük megbánni a vásárlást, mindig vele akar ralizni, ami a lakásban nem szórakoztató. Máté meg is állapította, hogy legközelebb olyan játékot veszünk neki, amit nem szeret.
Még az előző hétvégéről: szakosztályi piknik a szigethalmi vadasparkban.
Szép, komoly gyerek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése