Okosabb vagy, mint egy kecske?

Ne is borzoljuk az idegeket, meg is válaszolom a kérdést: nem. Legalábbis Énoka nem. Máté a szememre szokta hányni, hogy a blog a panaszkodós fórumom (pedig nem is, pl. neki is jut bőven), legyen akkor most tényleg így.

A múlt hetet is túléltük, bár némileg csodálkozom rajta. Magamat vádolom, hogy nem sikerült elég érdekes elfoglaltságot és társaságot biztosítani Énokának, azért veszekedett meg annyira. Szerdán elértem a mélypontra, és sajnos ott is maradtam. Új elkeserednivalók:

- harapás, sőt mi több, röhögve harapás. Valamiért inkább Mátét sújtja vele (persze azért Illéssel mi sem maradunk ki teljesen), akin most láttam először, hogy bepöccent rá, és gondolkodni küldéssel próbál büntetni. A hatás egyelőre kétséges.

- a napközbeni altatáskor csak az hatott (talán egyszer), amikor nagyon szigorúan rászóltam, de éreztem, hogy gonosz a hangom, úgyhogy nem élveztem a diadalt

- sétánál az összes tesófellépős alkalom balul sikerült, ugyan már tanulok, és csak egyszer voltam velük egyedül, de amikor már nem tudtam tovább cipelni a vonagló és üvöltő gyereket (az előzmények közül a legdurvább: az úttest közepén lépett le és kezdett a földön hemperegni), sátánian a fülébe sziszegtem, hogy vagy visszaszáll vagy nem állok vele szóba már aznap. Érdekes módon visszaszállt, de mint fent, most sem tudtam örülni neki.

- mivel boltba is fellépővel mentünk, az is bebizonyosodott, hogy ott sem tud kulturáltan viselkedni. Szerencsére Máté ott volt.

- Illés is többször pont altatás alatt ébredt/sírt fel/igényelt társaságot, ez pedig ahogy nő, egyre többször fog előfordulni, pedig nyilván mindent elkövetek, hogy nyugi legyen.

- a hétvégét már úgy vártam, mint a felszabadulást, de megállapítottam, hogy a hétvége mindössze azt jelenti, hogy ketten szívunk.

A címet illetően pedig: vasárnap a budakeszi vadasparkban voltunk, az állatok mellett kecske agilityt is néztünk. A tréner előadta, hogy milyen módszerekkel edzi a kecskéket, hogy arra menjenek, amerre ő akarja, odamenjenek hozzá, átugorjanak a karikán, felmásszanak a pallón stb. Nem csak kukoricával dolgozik, hanem magyarázott arról, hogy energiaszinteket tart fenn, irányítja a teret meg pozitív élményeket társít. A kecskék remekül végre is hajtottak mindent, én bezzeg nem boldogulok az ördögfiókámmal :( Ha azt akarom, hogy odajöjjön hozzám, előbb kezd el röhögve szaladni az ellenkező irányba, mint hogy egyáltalán fontolóra vegye, hogy szót fogadjon :(