Vásárlás

Mottó: "Az egész egy katasztrófa Minek mentem a teszkóba?" (Varró Dániel)

A vásárlás közbeni kulturált viselkedés régi kihívás, és vannak is jelentős sikerek: a héten pl. a zöldségesnél ügyesen szedte össze Énoka a gyümölcsöt, zöldséget, sorolta a nevüket, pakolta a zacskóba, adta az eladónak, majd bepakolt a cekkerbe.

De néha félremennek a dolgok, két Tescós példa:
Mivel a játszótérről jövet kétszer is megszökött, már eleve zilált idegrendszerrel érkeztünk, ott is elszaladt, kitartott karral söpörte le az árukat a polcokról. Majd levetette magát a földre, hempergett, tornagyakorlatokat mutatott be, kihasználva, hogy én már fizetek és mögöttem kígyózik a sor. Végül egyetemista srácok kaparták fel a földről, remélem, hathatós propagandája volt a születésszabályozásnak.

A következő alkalommal már Mátéval kiegészülve támadtuk meg az egységet, ők Illéssel sorban álltak, mi pedig szedtük össze a dolgokat. Hopp, lekapott valami jó drága prémium túró rudit a polcról, már szaladt is oda Mátéhoz, dobta be a kosárba. Majd hopp, felmart egy kiflit is, és mielőtt reagálni lehetett volna rá, már rágta is.

Bónusz más témában:
Mostanában kiemelt témánk a pelustartalom elemzése, fogadásokat kötünk, mit találunk Illés pelusában, és megtippeli nála és magánál is, milyen színű a rakomány (lehet szörnyülködni). A mai (utóbb sikertelennek bizonyuló) altatás alatt szuszmák helyett egymással ingerkedtek a dedek, nagy bulit csaptak. Amikor egy különösen nagy robaj után felmentem, Énoka azonnal (némileg ripacsízű) kakilós pózba vágta magát, és buzgón próbálta eladni, hogy kaka van! de nem ám akármilyen: KÉK KAKA!

A mangó és a brokkoli esete

Mondatok+képek

"Hol a süti?"
"Ki jött? APA!"
"Odanézz!"
"Énok cipőt felvette."

És történelmi pillanat: a buláta "buát"-tá változott az eddigi tökéletesen megmagyarázhatatlan "kó"-ról :) Már csak azt kell kivárni, hogy a játszó is megszűnjön "táltos"-nak lenni :)

Az érdeklődés homlokterébe pedig a számok és betűk kerültek.

Egy szépség

Két szépség

 Három szépség

A szépek szépe: véresszájú céklaevő (átirat innen)

A párizsinak öltözött Anya és a piros popós pávián

Rémalak

Énoka oktat és más vegyes tartalom

Állatokat és állathangokat tanít Illésnek.
Kedvenc az egzaltált cica (0:26 és 1:01) és a malac (0:47-nél). Mifelénk a malac nem azt mondja, hogy röf-röf, hanem - ahogy tanítottam - randa torokhangot hallat, vájtfülűek kiszúrhatják.
Kár, hogy a nagy lábevő a professzor lábára is ráéhezett, és így vége szakadt az idillnek.

Cuki húsvéti jelenet: Énoka nem szokott csokit enni, de most megehette a Kinder-tojás héját. Révedve rágta, és áhítatosan suttogta, hogy "finom! finom!".

Illéske pedig már egészen mobilizálódott, a 4 forgási irányból 3 megvan, továbbá tolatni is tud. Étkezés közben is igen aktív, elkezdődött a dobálózós, kézből dolgokat kiverős korszak, Anya kedvence :)

Ki van a cső végén?

Katasztrófafotók

Mindenféle hangok - Illés részéről bá-bá-bá, berregés és pukkantás, Énoka és az én részemről a Baa baa black sheep előadása - ez a dal azért különleges, mert Máté és Julika kiskorukban nyelvtudás híján úgy énekelték, ahogy hallották, így lett az utolsó sorból - ("one for the little boy who lives down the lane") - one for the little boy who PÉNZTÁRGÉP. Ez nekem nagyon tetszett, ebben a verzióban is adtam tovább az ifjabb generációnak. Így Énoka mára harsány "pénztárgép" kiabálással követeli a dalt :))

Schmitt Pál méltó utóda

Az idevágó dal:

Forradalmi hangulatban lévőknek a zenekar egész munkássága ajánlott (kár, hogy megszűnőben vannak), ez pl. aktuálisabb, mint valaha:

Életképek

Szigorú szabályom, hogy csak 1 percnél rövidebb videókat posztoljak, de most kivételt teszek, mert nem tudnék kivágni egy másodpercet sem :)

Torna, autóvadászat, satöbbi

Itt meg a húsvéti tojástekercset készítjük Énokkal, nekem az előző videó óta csodás frizurám is keletkezett. Emellett a főtt tojást és a gyümölcslevest is együtt készítettük. (jegyzem meg, egyikből sem volt hajlandó aztán enni)

Illés 7 hónapos! (+3 napos)

Elsodortak az események, elmaradt a státusz, íme egy rövid pótlás.

Súly, hosszúság
Kb. 72 cm, súly 7,5 kg, csak 10 dkg gyarapodás, 2 hét múlva vissza kell vinnem, addig fel kell hizlalni. De azt mindenki elismerte, hogy szép formás baba. Ruhaméret 74, de a pólók kezdenek rövidülni :(

Napirend
Lett valami olyasmi, kétszer szokott aludni, délelőtt egy rövidebbet, ebéd után egy hosszabbat, és jobbára átfedésben Énokával! Éjszaka jobbára egyszer ébred, viszont már elég korán fel szokott kukorékolni.

Képességek, játékok
Torna folyamatban, de a forgásokban a négyből még mindig csak egy irány megy. De lazul, ügyesedik, tárgyakért is küzd, kúszáselőkészítő mozgásokat is tesz.
Kedvenc játék a kukucsolás, aktív torna.

Egészségi ügyek
Doki néni szerint hamarosan jön a fog, de nem felül, hanem szabályszerűen alul. A szopi továbbra is rémes marcangolás. Viszont szerencsére ugyanolyan tehetséges evő, mint a bátyuska volt, napi minimum 250g csúszik le, szopit sem váltottunk ki, úgyhogy eléggé meglepett a gyászos gyarapodás.

Szépségek

Készül a krumplisaláta

Vidám család

Tülekedés a nyusziketrecnél (végül sikerült megragadnia a fület, és a rácson keresztül próbálta kicibálni szegény jószágot :()

Énok, a tréfarépa

Saját fejlesztésű viccel örvendeztetett meg minket Énoka - nem tudjuk, mi a humor, de azért nevetünk, úgyhogy működik :)

Ett! Bumm!

És ha már itt tartunk, emlékezzünk meg Énokról, a mestertrollról is: sikeresen elsajátította, hogy hívják, de azért vigyázni kell, ne hagyjuk el, mert szerinte "Gombár Énok". Ennél már csak az a vicce szörnyűbb, hogy Misi papa következetesen "Pisi papa", Jutka mama pedig "Pupka kaka". Kacagjunk együtt!

Egyébként a hétvége is végtelen volt, a láz sorra lecsapott mindenkire kisebb-nagyobb mértékben, pl. az én 17 évi!!! láztalan szériámat nullázva :( Illéske is bemutatott némi hidegrázást, de maximum 2 nap alatt mindenki átesett a lázon. Énokánál ez persze nem azt jelenti, hogy meggyógyult volna, ő most antibiotikumkúrán van, most már igazán kikeveredhetne a már legalább egy hónapja tartó náthából, és az orrában tenyésző terráriumot is fel akarjuk végre számolni.
Az egyedüli siker, hogy barkácsolni sikerült: az új polccal visszahódítottuk a nappalit a játékoktól, csak szegény Énoka kezdte az elején szorgosan visszahordani a kincseit :)
Illóci egyre ügyesebb, érezhetően lazul, és már hasról is bemutatott pár hátrafordulást, bár az ízére még nem jött rá. Énoka pedig akrobatamutatványokkal szórakoztat (vagy őrjít meg): az "udrás" és Illés ágyába való benindzsázás mellett most arra kapott rá, hogy a játszótér kerítésén mászik felfelé. Ma már magasabbra jutott, mint a fejem, alig győztem lefejteni a kis pókembert.
És még egy cukiság: a délutáni altatáskor - anélkül, hogy tudatosult volna - mindig többé-kevésbé ugyanazokkal a szavakkal búcsúzom el tőle: "aludj jól, kincsem, szép álmokat, drágaságom, Anya nagyon szeret". Egyszer nem mondtam a mondat végét, mire ő reklamált: "Anya? Szeret?".

Száz gombóc egy sorban, mennek a gyomromba...