A vér nem válik vízzé: míg jövő héten Licáért izgulhatunk a Zrínyi-matekverseny országos döntőjén, Énoka is elkezdte már a gyakorlást a pár év múlva esedékes megmérettetésre: a számmániája kb. 1 éve kezdődött a "a számok, a betűk" mágnesekkel, folytatódott a rendszámok és házszámok olvasgatásával, majd az elromlásig nyomogatott számológépekkel, ma pedig egy golyós abakuszt is kapott. Utóbbi nyilván túlzás, de aki kapásból válaszol arra, hogy hány ecsetje marad, ha ötből elveszünk kettőt, az tehet vele egy próbát :)
Elszámolásban a húszat ostromoljuk, de meggyűlik vele a baja: eleinte huszonnulla volt a megnevezés, de egyik nap újabb remek leleménnyel lepett meg: ketven :) (mint a hetven) Hát nem logikus? :)
Illóc is korát meghaladó előrehaladást ért el: belépett a miért-korszakba :) A folyamatos szövegelését időről időre "mééé?" felkiáltásokkal tarkítja (a válasz persze nem érdekli annnyira, mint a tesót). Csodásan megérteti magát, tanulgatja és ismétli a szavakat, és mind dallamban, mind szövegben egyre felismerhetőbben énekli a Boci, boci tarkát. Persze ugyanakkora lelkesedéssel reklamál és akaratoskodik is, de összességében nagyon szórakoztató pici lény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése