Pár kép

Szárazedzés #furdesivalsag

Csigaló - merthogy a dzsigolók járnak mélyen dekoltált ingben, de a csigalónak mégis több értelme van

A cica, aki mindjárt leaszfaltozódik o_O

Vigyori

Buta anya

Már többször utaltam rá, hogy a tökéletes anyaságra való (hiábavaló) törekvésben néha átesek a ló túlsó oldalára, de azt hiszem, a héten tényleg túlzásba vittem:
- kiviláglott, hogy miért nem jó, ha a controllernek gyereke születik: a 3 hónapos státuszolás keserű csalódást hozott a számomra, mert az eddigi 90-90 dekás gyarapodás után csak 50 dekát tudott felmutatni, amivel ráadásul még a(z önkényesen meghatározott) célszámot (6,2 kg) is bukta. Ennyi elég is volt, hogy a jó formában lévő, boldog, vidám Énoka egy éhező (mi több: éhezTETETT), sovány, szerencsétlen kisgyermekké változzon a szememben, és természetesen magamban keresem a hibát. Na majd felturbózzuk a tejcsárdát. Ne mondjátok, tudom, hogy hülyeség :)
- egyik este előadta a sajnos már megszokottnak tekinthető nyűgösködést, ami jelentős zajterheléssé szokott változni, amint fürdésre kerül a sor, pedig az még ilyen előjáték nélkül is katasztrófa szokott lenni ezekben a napokban. Úgyhogy most ebbe nem akartam belenyugodni, és a szokásos tutujgatás és vállravéve csitítgatás helyett határozottan felléptem ellene, hogy aztán egész este azon borongjak, hogy mekkora genyó vagyok, bebugyoláltam, hangosan és szigorúan beszéltem hozzá, és Molnár Énoknak szólítottam (a Babanyúlra nem reagált). De lenyugodott, és egész jót fürdött, bár a siker értékét csökkenti, hogy Máté mellkasán tette ezt.
- arra vetemedtünk, hogy a születése óta először Mátéval elmenjünk kettesben valahová (nevezzük nevén: egy kocsmába). De annak ellenére, hogy ez az én kifejezett kívánságom volt, és lelkes, rátermett nagyszülői gárda vállalta a pásztorolást - nagy köszönet nekik! -, nem sikerült pityergés nélkül elhagyni a lakást. Ez különösen azért szánalmas, mert 6 házzal odébb mentünk, másfél órára. Utána meg iszkolni kellett haza, hogy újra a kezembe kaparinthassam a kisbabámat. A nagyszülők beszámolója szerint nagyon jól és aranyosan viselkedett - szóval ezek szerint nem is hiányoztunk neki!!! :'(
update a ma este alapján:
- a pityogás önmagában is idetartozik: meghatódom a Raffaello anyák napi reklámján, a mellrák elleni alapítvány reklámján (ezt nem linkelem, más ne szomorodjon), azon meg főleg, hogy belegondoltam, pár év múlva majd mondja Énoka, hogy: "Anyák napján, édesanyám, ölelésed az én tanyám" (és már potyognak is a könnyeim :)). És ezek után, végső csapásként, még ajándékba elvihető babacicák is szembejöttek a Facebookon!

A hét egyéb jelentősebb eseményei pedig a következők voltak:
- az első, hasonló korú gyermekkel való szocializálódás a kiskópé Vince babával. Vince benne lett volna az ismerkedésben, Énok inkább megrökönyödött, majd szülei karjaiban kereste a nyugalmat.

- ismét elmentünk Dúdolóra, de akárcsak múlt héten, most is elmaradt. Kellemes mellékhatás, hogy ilyenkor jót lehet sétálni és beszélgetni más póruljárt anyukákkal. A társadalmi programjainkon átok ül. De ez még megváltozhat, mert egész hétvégén SzuperBabu volt, aki beérte egész nap egyórás alvással, ha ez hétköznap is így marad, nem lesz maradásunk, az tuti.
- lehet, hogy mégis Kim Dzsongil lesz a gyerekből, mert Oroszlánnal való játék közben tisztán azt mondta, hogy "Olán" (egy szótag mínusz szerintem elfogadható), majd azt, hogy "Benő" :) Úgyhogy végre van neve a cimborának.

Három hónapos!

Tegnap Évi, Dani, Gergő (4,5) és Vince (0,56) látogatott el hozzánk, és ez megerősítette azt a sejtelmet, hogy a java még hátravan :) Vince már mindenhová eljut és mindent megszerez, egy baba alakú izomköteg. Jól elfáradtunk.
Úgyhogy nem siettetjük az időt, főleg hogy Énok nagyon vidám és cuki korszakát éli 3 hónaposan.

Státusz

Súly, hosszúság: holnap megtudjuk, ruhaméret 62 (passzentos). (update: 5950 gramm es 60 cm, kicsit többre számítottunk)

Mozgásfejlődés
Forgás hasról hátra rutinszerűen, alkaron támaszkodás, ki is nyomja magát. Fejemelés 180 fokban, ha van valami érdekesség a magasban :) Felülés közben már szinte mindig szépen tartja a fejecskét. Talán hamarosan megpróbálkozik a hátról oldalra fordulással is, peluzás közben biztatóan tekereg.
Ha megunja a szopit, hasra fordul és lefolyik mellém a párnáról. Ma reggel ebből a helyzetből a karfa rugdosásával felküzdötte magát az ölembe, majd a túloldalra :)
Szépen fogdos, bár a tankönyvi kéznézegetést csak ritkán műveli. A zenélő forgó újabb dimenzióját fedezte fel, amennyiben meg lehet ragadni az állatokat, ezzel megakasztva a szerkezetet :)

Beszédfejlődés
Egyre többet magyaráz. Tud berregni, bugyborékolni, sikkantgatni, kurjongatni. Eddigi szavai: apa, hülye (ezt rám mondta a kis szemtelen), kuka (ezt is). Sőt egy mondat is összejött: Apa, igyál! :) (kevésbé tájékozott olvasók: természetesen nem beszél még. Bezzeg Kim Dzsongil! Nemrég olvastuk, hogy ő 3 hetesen járt, 8 hetesen beszélt, és 3 év alatt 1500 könyvet írt. Ja és a hamburgert is ő találta fel).

Szociális fejlődés
A már korábban említett pisi-kaki humort egészen magas szinten műveli: múltkor az ölemben ült, és úgy beszélgettünk, nevetgéltünk, aztán egyszer csak éreztem, hogy eláraszt a melegség. Az nem a boldogság volt? - kérdezte naiv Apa - hát mindenesetre mindent átjáró boldogság volt, ami áthatott 4 réteg ruhán :)
Lehetne ezt balesetnek is betudni (bár jegyzem meg, másnap előadta ugyanezt), de általában a gondolataiba szokott mélyedni, miközben alkot, de most kifejezetten röhigcsélt, úgyhogy szerintem poénnak szánta.
Eddig a nyelvnyújtogatás volt neki a legfőbb humorforrás, mostanában a nyelvvel, ajakkal, szájpadlással stb. kiadható szalonképtelen hangokon derül a legjobban.
A vigyorgás állandósult, nagyon vidám baba. Buta anyja hajlamos is elkámpicsorodni, ha véletlenül nem kap mosolyt, amikor szeretne :)

Napirend
Nem sokban változott 3 héttel ezelőtthöz képest, továbbra is sokat alszik éjszaka-délelőtt, napközben már kevesebbet. 5-ször szopizik. A fürdés ismét problémás, illetve jó párszor nehezményezte este, ha túl intenzív volt a nap, erre jobban kell figyelnünk. Azt már megállapítottuk, hogy a hordozóban közlekedés fárasztja, és most gyanítom, hogy a babakocsival is ez a helyzet :( Pedig jó pár hétig tudott benne játszani/pihenni.

Kedvenc tevékenységek
Természetesen Oroszlán, bár őt igyekezzük mostanában inkább pacifikálásra használni, nehogy megkopjon az ereje. A forgóját továbbra is élvezi (a fenti kölcsönkapott nagyon drágának kinézőt, a lenti középkategóriás bezzeg nem annyira érdekli). A játszószőnyeg szintén nagyon népszerű, és a csörgő is hosszú időre leköti.   
Önhittség, de szerintem mindketten azt szeretjük a legjobban, ha a kezemben fogom, és úgy szórakoztatjuk egymást, ő letüsszentget, én grimaszolok, énekelek neki, beszélek hozzá, tornáztatom. Mindenre reagál, nagyon jól el lehet így lenni vele.
A torna és a masszázs állandó napirendi pont, emellett szoktuk pokrócban görgetni, zsipp-zsuppolni, de még nem biztos benne, szereti-e. Amit viszont ritkán veszünk elő, az sajnos a bölcsőhinta, nagyon esetleges a fogadtatása, pedig szokták szeretni a babák.

Egészségi ügyek
Nyáladzás, szörnyű mértékben, és újabban többet is bukik. Egyébként szerencsére egészséges, mint a makk, pedig folyton gyanúba vesszük, legutóbb például egy szemfogkezdeményt véltem felfedezni :)

The Real Slim Shady

Oroszlán

Ideje, hogy Oroszlán, a legjobb barát dedikált posztot kapjon, ha már annyi érdeme van. Például valószínűleg ő segített át minket a fürdési válságon, igaz, hogy a teljes nehézfegyverzetet bevetettük: volt 20 perces duruzsuló babamasszázs, a végén étványgerjesztőnek egy kis Oroszlánozással, kántálva vízbe eresztés ("semmi baj, kincsem, semmi baj nincsen"), Oroszlán óvó tekintetétől kísérve. Működött! És így végre láthattunk kádbéli mosolyt is, eddig az nem nagyon jutott, persze most se mi kaptuk. Így 4 napon keresztül rendben volt a fürdés, sajnos pénteken és szombaton viszont elszúrtuk a napját azzal, hogy kipróbáltuk, hajlandó-e a délig tartó alvásának egy részét hordozóban abszolválni. Hajlandó volt, de úgy tűnik, ez neki valahogy nem pihenésként, hanem erőpróbaként számított be, így estére igencsak fáradt és nyűgös lett. El kell fogadnunk, hogy ő még csak egy kisbaba, akinek a mászkálási késztetése nem esik egybe a miénkkel. Remélem, a következő 2 hónapban ez kicsit fejlődni fog, ugyanis nyaralni megyünk!!! Júniusban, 5 napra, Esztergomba.

Együtt az álompár

Nagyon nehéz ez a rejtvény! (szerintem is)

Vidám baba, hüllőszemű mama

Hájráncok

Még egy vidám baba

Egy előre lefutott farkasszemnézés-mérkőzés

Csodagyerek :)

Szopizás közben hirtelen vaníliaillat csapott meg. Máté szerint a pestisesek éreznek édes illatokat, de aztán mégis inkább kinyomoztuk: a pelus felől jött. De nem Bourbon-rudakat találtunk benne, hanem csupán kakit.
Most elég prémium pelust hord, de az sem tett említést ilyen kellemes mellékhatásról.
Ugye van az a mondás, hogy "azt hiszi, hogy rózsaillatút szarik", hát ő elég közel került hozzá :)
(újabb rejtély amellé, hogy hová tűnt az egyik fél zoknija)

Zenei kérdés: mi köti össze a Queent és Vanilla Ice-t? Ez a nagyszerű szám!

Urbánus vagány

Ezen a héten számos új élménnyel gazdagodtunk, kezdjük is a kevésbé pozitívval:  a heti aggódnivaló fejlemény, hogy mostanában nem szeret fürdeni, ordít, amikor vízbe merítjük. Próbáltuk hidegebben, melegebben, korábban, később, de az egyetlen, ami igazán működött, amikor Mátéval fürdött. Eddig sem volt egy nagy pancsifanatikus, de közömbösen tűrte. Ha valakinek van ötlete, szóljon!
Ráadásul pár hete felvette azt a kényelmetlen szokást, hogy miközben különösen kétségbeesetten sír (pl. oltáskor vagy amikor már be van szíjazva az autóba, de még nem indultunk el), az ember szemébe mered. Lehet, hogy csak vigaszt merít, de akkor is félek, hogy összeköti az arcunkat a rossz élménnyel vagy jól meg akarja nézni magának, hogy ki tette ezt vele. Így is elég kellemetlen gondolat, hogy bármikor, amikor rosszul érezte magát, mi ott voltunk :)

A heti másik projekt a járókába szoktatás volt, ez sem volt átütő siker, de talán a vége felé már megszokta (mivel a hétvégén megkíméltük tőle, gondolom, holnap újraindul a próbálkozás).
Egyébként pedig szorgalmasan gyakorolta a hason nézelődést, a forgást, és elkezdett tárgyakért nyúlkálni meg fogdosni, sőt ma felfedezte a zsiráfos lábacskáit is, azt hiszem, kell vennünk még pár mókás zoknit. Az aktuális szerelem pedig a zenélő oroszlán, annyira aranyos, amikor a nap során először találkozik vele, olyan olvatag mosolyokat még talán mi sem kapunk :)

És nagy lépéseket tett meg ahhoz, hogy urbánus vagány váljék belőle:
- volt metrózni: mivel szinte végig ébren volt, úgy éreztem magam, mintha egy élesített bombával császkálnék (a szülés előtt 3 nappal pont ugyanarra jártam, és ugyanezt éreztem)
- volt shoppingolni: a Praktikerben, pedig már párszor megfogadtuk, hogy soha többé nem megyünk oda, és ezúttal Glamour-napok és 1 órás dugóban ülés is súlyosbította a helyzetet.
De mindkét kalandot nagyszerűen viselte, büszkék voltunk rá.

A hét fénypontja pedig a füvészkerti piknik volt Nórival.  



A csodás idő sokáig a pázsiton marasztalt minket, így néhány nem tervezett akcióra is sor került:
- az első szabadtéri pelenkálásra, a legyek rögtön meg is támadták a szeretetcsomagot

- az első szabadtéri szopizásra, ami ad-hoc, de látványos megoldásokra sarkallt minket (a lepel Máté pulcsija)



És innentől fogva senki meg nem állíthat minket, megyünk majd mindenfelé!

(Baba)Nyúlünnep

Pénteken még lelkendeztem, hogy mennyire elégedett vagyok a dolgok állásával, aztán szombaton nem igazán kezdődött jól a húsvéti hétvége: mindenki rosszul aludt éjszaka, Máté lesántult, én meg 2,5 óra mászkálásra vállalkoztam, hogy megoldjam a kínzó cipőhiányt. Cipő nem volt, ellenben hazafelé eltévedtem, és a 8. kerület szívében kötöttem ki, ahol még be is szóltak ("Nézd már, milyen peckesen jár." "Még kéne verni naponta kétszer. Egyszer reggel, egyszer este." WTF?!) Még szerencse, hogy Máté nem csak telefonos segítséget nyújtott megroppant nejének, de komfortzónájából kilépve még az így igencsak megkésett ebédet is előkészítette. Nyilván nem ezért, de a már számos alkalommal sikert aratott étel ezúttal igen furcsa formát öltött (az az eset kísértett, amikor nyers húst sikerült tálalnom a családi ebéden). Ja és ne hagyjuk ki, hogy ha már ennyi időt szántam a shoppingra, akkor magamat is megajándékoztam egy igazi csajos nyalánksággal: anyatejgyűjtő tasakot kaptam. Ki mit érdemel, ugye. (Énoka játékot és lepedőt kapott).
Na de aztán délután! Énoka olyan fejemeléseket és eközben érdeklődő nézegetéseket mutatott be, hogy még szigorú edzőjétől, tőlem is csillagos ötöst kapott, és a további edzéseket okafogyottnak minősítettem. Úgy tűnt, az oroszlánját is szándékosan püföli, hogy hangot csaljon ki belőle. Aztán pedig előadott - több részletben és több perc alatt - egy hasról oldalra, majd hátra fordulást, pelenkálódás közben pedig a kezeit tanulmányozta. Komolyan mondom, azt vártuk, hogy este már megy a hűtőhöz és pattint egy sört.
A többi napon az új tudományokat csiszolgatta, az már kezd neki leesni, hogy a fejemelés miért jó neki, a forgásról még nincs meggyőződve.
Egyébként pedig úgy viselkedett a sok élmény közepette is, mintha egy gyerekvállalási propagandafilm főszereplője lenne. A locsolási feladatot kicsit félreértette, mert apájára ment a slag, engem csak köpött :)

Macedón ünneplőruhában (македонски слави фустан - хвала Maja! I hope you understand it despite google translate :))

 Mindenkinek vidám tavaszt kívánunk ezzel a hulatánccal! (az csak véletlen, hogy a másik táncos tiszta Máté)

 

Fiúk

Többször láttam már, hogy anyukák a fiúbabájukat "kisszerelmem" névvel illetik. A szóhasználattal nem tudok azonosulni, de az érzéssel igen :) Szóval ez a poszt most a nagyé és a kicsié.
Néha Anya kimenőt kap (séta, intézkedés, lazulás a lányokkal, fodrász), olyankor Apáé Énoka, és remekül meg szokta oldani a feladatot. Még akkor is, ha az alany általában alszik, az etetésre meg hazaérek (egy drámai esetet kivéve, ami azóta is fáj, mert fel kellett áldozni a mélyhűtős vastartalékot - ahogy valahol olvastam, a lefejt tej értékesebb, mint a 200 éves óbor).
Elvileg este is leginkább az övé lenne, de olyankor már gyakran fáradt, úgyhogy ez nem olyan jó üzlet. Bár mintha a héten ajándékba kapott fantasztikus játszószőnyeggel - köszi Szilvi és Zoli! - és a pucérkodással áttörést értünk volna el - vagy egyszerűen csak nő.
De a legutóbbi posztban említett SzuperBabuzás csakis apás szórakozás, és másképp is megtalálják a módját, hogy olvadozzon a szívem :)

Legalább Apa jól szórakozik

Együttfürdés (Máté nem adta az arcát a pikáns felvételhez)

Atlétások / Jó a buli (ezen a képen valamilyen okból úgy röhögtem, hogy Máténak Heimlich-műfogást kellett alkalmaznia)

Hozzátartozik, hogy nem nagyon kedvelem ezt a ruhadarabot, de Máté pár éve a bosszantásomra vett egyet, aztán meg így parádézott: