14 hónapos!

Státusz

Súly, hosszúság

Súlymérés 15 hónaposan lesz, a hossza 80 cm körül. Ruhaméret 80-86.

Mozgásfejlődés

Egyedül feláll, és ha van kedve, egész sokat járkál. Azért még a mászás az alapértelmezett, és az is  sok idő volt, hogy szabadtéren is hajlandó legyen - hiszti nélkül - kicsit lépegetni. Hintalovazni nagyon szeret, most motorozni tanulunk.
A finommotorikája is nagyot fejlődött, szépen építőkockázik, nyomogat, illetve kedvelt szórakozása a gyógyszerek beadása után visszaillesztgetni az apró üvegcsék kupakját (a fioláit továbbra is imádja a patikus úr). A szekrények gyerekzárait is sikeresen feltörte.

Beszédfejlődés

Nincs áttörés, pedig sokat szövegel. Talán a kacsát ("tatyát") behúzhatjuk.

Értelmi/érzelmi fejlődés

Mindent megért, és azt nagyon tudja, hogy mit nem szabad (pl. üldögél a földön, majd "észrevétlenül" elkezd a popóján araszolni a lépcső felé, és közben a rosszalkodós arckifejezésével figyeli, hogy figyeljük-e).
Egy csomó új cukiságot is kifejlesztett (pl. hunyorítás, sorban lepacsizás a szülei összes tenyerével), örömmel és értelemszerűen pápázik mindenkinek (pl. ha új embert lát, akivel meg szeretne ismerkedni, egy udvarias pápával kezdi, majd megsimogatja az illetőt).
Ha van kedve, hajlandó állatokat mutogatni könyvben.
Az akaratoskodás elég rémes, már egy pelenkázás is durva beavatkozás a magánügyeibe.
Viszont talán jobban elkezdett kötődni Dávidhoz, a nyúlhoz, az ágyba téve rögtön nyúl utána.

Napirend

Változatlan, napi egy 2-2,5-3 órás alvás.

Kedvenc tevékenységek

Újdonság nem nagyon van, a rakosgatás-építkezés, a zene és a labdázás a sláger. Hinta, csúszda szintén népszerű. A kedvenc könyve Weöres Sándor Kocsi és vonatja.

Étkezési/egészségi ügyek

Másolom az előző hónapról: a nyáladzás rettentő (már azt hiszem, hogy fokozhatatlan, de gondolnom kell a következő hónapra is), de új fog nyomára nem bukkantunk.
A betegséghelyzet megint nem volt valami fényes, jó sokat hiányzott a bölcsiből. Elképesztő gyógyszerarzenálra tettünk szert. Remélem, a hörghurut volt az ütős lezárása volt a szezonnak.
Az étkezés sem túl felemelő, az én főztömet nem eszi, és nem is tűnik éhesnek. Eddig vész esetén bevált a tej és a buláta, de mostanában az sem tuti tipp. A pocakja lelappadt :( Változik az ember, a bölcsi immár nem szaranyaságom szimbóluma, hanem az oázis, ahová csak kivételes alkalmakkor tudunk eljutni, illetve az a remek hely, ahol nem nekem kell szenvednem az etetéssel :)
Az önálló ivás egész jól megy (persze elázott pólók akadnak szép számmal). Jó motiváció, hogy szétharapta a pohara gumicsőrét, amit csak azért sem pótolok. Evésnél a kanalat szépen a szájába kormányozza, az étel lapátolása meg fejlesztésre szorul.