- A legbosszantóbb a nasizás. Amikor még csk kipakolta a fiókot, és zörgette a zacskókat, még hagyján volt, de most már simán kiharapja a csomagolást, és tömi befelé a zsákmányt. Mi nem vagyunk hívei az édességfogyasztásnak, de ez most már sajnos csak elvi korlátozás. (erről is a munka tehet, dolgozói vásárlás nélkül nem lenne mit felprédálni).
Be is mászott a nasis fiókba
- ide kapcsolódik, hogy nagyon szigorú belső ellenőrünk van, ha hibán kap rajta (elöl hagyott kaja, telefon, nyitva hagyott lépcsőajtó stb.), rögtön kihasználja. Meg is szoktuk köszönni neki, hiszen ebből tanulunk :)
- viszont az ételt időnként hajlandó megosztani. Sajnos ez sok esetben úgy néz ki, hogy előrágja, kikaparja a szájából a masszát, és azt tömi az én számba.
- A mutogatás és mellé az agyköszörülő hangszínen előadott süvöltés és nyökögés új elem. Ráadásul néha nem egyértelmű, hogy mit szeretne (persze amikor az etetőszékben próbálok beletölteni valami egészségest, ő meg egyre a Zabfalatok felé mutogat, akkor csak tettetem, hogy nem értem). És még lustul is! Egy csomószor mutogat egy méterre lévő tárgyra, hogy hozzuk oda, nehogy neki kelljen felemelni a sejhaját.
- remek humorérzéke van: régóta játssza, hogy valamit odanyújt, be is teszi a tenyerünkbe, viszont rögtön el is kapja, és nagyokat vigyorog hoppon maradt szülein
- új felfedezés, hogy a fültisztítás megbabonázza: megnyugszik, kéjesen lehunyja a szemét, és úgy élvezi a matatást
- vitán felül cuki szokás, hogy letakarja a fejét, és úgy császkál
Egyéb heti események:
- két orvoslátogatás borzolta a kedélyeket: először egy nagy esés után látogattunk el a Heim Pál ügyeletre. Megérdemeltük volna, ha kinevetnek, de kedvesek voltak. Kapott pár tapaszt. Azután pedig pulmonológushoz mentünk, ugyanis a bölcsinéni kétségbe vonta a doki ítéletét, miszerint megszűnt a hörgés-zörgés. Először igen bosszantónak találtam ezt a felvetést, de aztán beigazolódott: valóban pang még mindenféle váladék a tüdejében, semmi komoly vagy krónikus, de kapott újabb gyógyszereket és az inhalálást is folytatni kell egy ideig (mindezt magándokinál, és még így is félek egy kicsit, hogy vissza fog jutni a gyerekorvoshoz).
- arról is hírt akartam adni, hogy kibukkant a 9. és 10. fog, ugyanis határozottan látni véltük a hegyüket. De mielőtt élesítettem volna a posztot, ráellenőriztem, és eltűntek! Jó pár napig bizonytalanságban leledztünk, de ma végre megint újra bejutottam a szájba, és most már biztos, hogy felszívódtak.
- az evéshelyzet kétséges, a hét vége fele úgy voltam vele, hogy nyugdíjba vonulok. 4 napig csodásan evett a bölcsiben, gondoltam, végre én is labdába rúghatok, de azért biztosra mentem: csontlevest főztem, ami eddig népszerű volt. Nem nehéz kitalálni, evett-e belőle :( Aztán a hétvégén ismét jól evett, igaz, hogy közösségi étkezések voltak minimum hármasban, majd ma elválik, velem is beéri-e.
- viszont a járás, építés, formabedobózás és úgy általában a kézügyessége tovább fejlődött, öröm nézni. Azon meglepődtem, hogy a Nyúl által tojt búgócsigát is ügyesen fixálja a földön és pumpálja.
Álmos Babicsek
Tanulunk motorozni, de nem akar
Sétálni sem akar
Előhúsvét egy kecskefarmon: örvendezés a lufinak a nyuszik előtt
A kecske bekapta az ujjacskát
A ló meg lett mutatva
Pőrén üli meg a lovat
Építettünk neki egy házat, nagy kedvenc lett
Narancsmarcang
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése