Persze a véleményét anyai képességeimről még alvás közben is fenntartja:
Volt már egy hasonló kép párhetes korából, hiába, vannak dolgok, amik nem változnak.
Na de nem ez a cukiság!
Sajnos egyelőre nem sikerült videózni, de feltétlenül ebbe a sorba kívánkozik a telefonálás: a füléhez tartja a telefont (vagy bármilyen egyéb megfelelő tárgyat, például egy darab sajtot), gyalogol és magyaráz közben, néha figyelmesen hallgat.
Azt már nagyon tudja, hogy melyik ruhadarab hová való, főleg a zoknival szeret kísérletezni, hogy a lábára ügyeskedje.
Új szokása, hogy önként bemászik a babakocsiba, magára húzza a hevedereket, pihenget, és várja, hogy induljon a hintó. Múltkor még pizsiben volt, de már rátört a mehetnék:
Itt meg épp félelmetes piros szellem a szárítóról leszaggatott ruhák között:
Erről az önálló kanalazásról jobbnál jobb képek születtek, és azóta már egyszer megtörtént az a forradalmi esemény, hogy egyedül fogyasztotta hatékonyan a kanalazós reggelijét!
Napjaink tetemes részét teszi ki a játszóterezés, erről is néhány kép:
Tegnap már hajlandó volt szabályosan, ülve csúszni, hurrá.
A házát belakta, még gardrób (tükör) és könyvtárszoba (könyvek) is van benne
Profi búgócsigázó
Az egészségi állapotról megint nincsenek jó hírek, pedig múlt héten jó pár napig pihentethettük az orrszívót, így megalapozottan reméltük, hogy vége a betegségeknek. De aztán megint elindult az orra, ma éjjel pedig nagyon sokat köhögött, az inhalátort is be kellett vetni (amire én jóbarátként tekintek, mert látványos eredményt hoz, de Énoka nem osztozik ebben az érzésben).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése