Kisbaba akarok lenni

Jó dolga van ennek a gyereknek. Pl. azt szoktuk csodálni, hogy új szintre emelte a heverészés fogalmát. Talán csak kisbabák tudnak ilyen henyén terülni evés után, nézelődés közben vagy a szekérben. Azt is nagyon szeretem, amikor a szopinak úgy áll neki, hogy a hátára fekszik, széthajítja a végtagjait, csak a fejét fordítja oldalra, és úgy szipókázik. El is szokott így aludni, csak a szája jár tovább álmában. Nem mintha mostanság ez jellemző lenne, az esti szopi rendszeresen birkózásba torkollik, mert vagy romantikázni vagy hancúrozni szeretne inkább.

Visszatérve a témára, tudja is, hogy jó neki:

(szeretetorgia)
Én: Te vagy az én drága kicsi kincsecském!
Ő: Egen!

(dalest)
Máté: "Mert a rétes nagyon jó, Énokának az való"
Ő: Egen!

És csak emiatt lett is rétes, a transzformátorállomásra lehet számítani.

A heti játék címnek ezúttal nincs egyértelmű győztese, illetve a két bors öklöcske lenne, de azt elvből nem díjazom. További jelölt lenne még a füles pohár, de arról meg azt olvastam, hogy elrontottam az életét, hogy odaadtam neki, mert így soha nem fog megtanulni inni belőle, úgyhogy azért sem jár díj. Viszont azt tudom, mikor érezte a legjobban magát:
A szokásos 8-9 játékkal felszerelkezve kimentünk a Haller-parkba. De ő más bulit választott: a zacskóját rágcsálva-gyűrögetve figyelte a táncoló faleveleket. 20 perc után (hogy nekem is legyen egy kis szerepem) kicseréltem a zacskót a csontjaira (rágóka), és azokkal elmerengett újabb 20 percig. Én meg büszke voltam magamra, hogy a jóga, masszázs, torna, Maminbaba, úszás után végre felfedeztem a legtartalmasabb szórakozást számára.

Egy fellegecske keletkezett csak a derűs égen: a Maminbabáról el kellett menekülnünk, úgy üvöltött, nem tudott elaludni szegénykém, nagyon melege volt a batyuban. Ráadásul hátra volt kötve, így hatékonyan csitítani sem sikerült, segítség nélkül nem mertem kockáztatni, hogy lepottyan, miközben próbálom felfejteni a kendő bonyolult csomóit. Már értem, miért tömörülnek szektákba a "nagyon hordozósok", a papnők őrzik e titkos tudományt.

Ezért is irigylem: 2 havonta cserélődik a ruhatára. Most épp Jutka mama és Misi papa adományainak örvendezik.

Hintaállvány Apa, cuki talpacskák

És ha vasárnap, akkor sport: az úszás helyett részt vett élete első teljesítménytúráján! 4 km-t és 157 m szintet gyűrt le. Úgy száguldott, hogy a lába sem érte a földet :)

Apa az ezerjófűnek örül, Ninó kapaszkodik

A megérdemelt oklevél és kitűző

Boldog család a célban