A néniről meg eszembe jutott az egyik balatoni kedves hölgy:
Hölgy: Kisfiú, ugye?
Mi: Igen.
Hölgy: És mindene megvan, ami egy kisfiúnak kell?
Mi: ??? Reméljük :)
Éppen átöltöztettük a fürdőzéshez, úgyhogy nem kellett sokáig aggódnia:
Hölgy: Na látom, megvan minden.
:)
A heti megnyilvánulás a cím volt (kb. ölelj szorosan), azonnal engedelmeskedtem, és jól megszorongattam. Valamint felcsaptam az idevágó lemezt (bocs, sznob olvasók :)):
Volt ezen kívül irodalátogatás, baba-mama parti, rengeteg lófrálás. Többek között adományokat is vittünk a menekülteknek, de rácáfolva a "jó tett helyébe jót várj" elvére süvöltő gyermeket kaptunk cserébe (természetesen jogosan, alaposan túlhúztuk szegényt a többszörös eltévedéssel).
A héten mondtam neki, hogy produkáljon valamit, mert már hetek óta nem történt semmi újdonság, unatkozom, legalább egy fogat villantson. Ez ugyan egyelőre elmaradt (jóllehet kitartóan végzi az ásatásokat a szájában, és iszonytatóan csöpögtet), de szépen ráhajtott az ülésre, már mondhatjuk, hogy rutinszerűen ül ki négykézlábból, és üldögél támaszkodva. Illetve a finommotorikája is fejlődött, tudja szépen nyomogatni a mókakockáit. Emellett mászássegítő edzésben is részesítem, úgyhogy jobban jár, ha nem vár sokáig :)
Most csak két közlésre érdemes heti kép van:
Mama etet. Egyébként eljött a nap, amikor közel fél kilót evett, plusz az 5 szopi, elképesztő.
Hinta Apával
Vasárnap pedig metálfesztiválra mentünk hármasban! Szépen felöltözött az alkalomra, és felvette az Emmától kölcsönkapott fülvédőt is (ami eredetileg rózsaszín pöttyös, de rockosítottuk :)). A képet árnyalta, hogy a menő ruhák alatt rózsaszín masnis pelust viselt, de nem buktunk le. Két koncertnyit maradtunk, jól viselte.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése