Énoka ébredés után újmódi szokásához híven szakadatlanul, dallamtalanul nyíg, meginterjúvolom, mi a kínja:
Fáj valami?
Nem.
Éhes vagy?
Nem.
Fáradt vagy?
Nem.
Vizet kérsz?
Nem.
Babócát kérsz?
Nem.
Apát kéred?
Igen!
Ezek után ébredés után 70 perccel (ezalatt folyamatos nyígás!) végre kegyeskedik lekászálódni, végszóra halljuk, hogy csippan a kaputelefon, Máté befutott. Indulok nyitni az ajtózárat.
NEEEM!
De akkor Apa nem tud bejönni.
NEEE!
Nem akarod, hogy Apa bejöjjön?
Nem.
(újraindul a nyígás)
Énoka, rosszkedvű vagy?
Nem.
Vidám vagy?
Nem.
Szimpatikus kisfiú vagy?
Igen!
(kicsit később)
Anya kincse vagy?
Nem.
Apa kincse?
Nem.
Ezüst-tó kincse?
Nem.
Anya boldogsága?
Nem.
Kukac boldogsága?
Igen!
Aranykincs vagy?
Nem.
Cicabogár vagy?
Nem.
Cuki malac vagy?
Igen!
Hernyó vagy?
Igen!
Büdibogár?
Igen!
(update: másnapra megtagadta eddigi személyiségeit, és saját bevallása szerint virágarcú, csillagszemű és holdvilágpopójú lett)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése