Két jelenet egy napról:
A délutáni (fél óra átfedéses) alvásból közös rikoltozással ébresztik egymást a dedek. Amint Énoka kidörgöli az álmot a szeméből, máris Illést keresi, és amikor felfedezik egymást a szoba két végében, az ágyból nézegetnek meg vigyorognak át egymásra. Majd Énoka bemászik a kiságyba, szorosan Illéshez vackolja magát, és közli, hogy "alszi" (persze nem).
Nagy a szerelem, a fürdés tocsog a romantikus jelenetekben, és azt is megfigyeltem, hogy Illésnek van egy csakis Énokának tartogatott típusú rikkantása, amit akkor hallat, miközben kedvtelve figyeli bátyusát.
Esti séta: a szokásos 1 méter/perc nyaktörő sebességgel haladunk, amíg Énoka fel nem fedezi Mátét a távolban. Akkor aztán begyújtja a rakétákat, robog felé, és közben néha boldogan felnevet rám. Majd az apja karjaiba veti magát.
Máté mindezt megfejelte azzal, hogy amerikai katonák hazatérős videóit mutogatta nekem, nem csoda hát, ha cseppfolyós állapotban zárom a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése