Nem arról van szó, hogy valami hiba csúszott volna a harmóniába, hanem inkább arról, hogy hogyan sikerül szervezni a mindennapokat.
Például akárcsak nagyjainknak az Országházban, nekünk is a 2/3 jegyében telik jó pár hete az élet: heti két küldetést (pl. bolt, doki, bank, vízóracsere) és napi 3 hasznos cselekedetet (pl. mosás, főzés, vasalás, fújj, fújj, fújj) kell végrehajtani. Többek között ez a felelős azért, hogy ritkábbak és kevésbé szellemdúsak a posztok.
Énokának is edzésprogramja van: annak ellenére, hogy hason szeret aludni és háton szeret játszani, mostanában próbáljuk ezt invertálni: az alvást biztonsági okokból (felvettem azt a kellemetlen szokást, hogy azt álmodom, hogy sípol a légzésfigyelő), a játékot pedig a nyakizmok erősítése céljából, nehogy beégjünk a státuszoláson. Ebből az alvás a nehezebb, már csak azért is, mert így nehezen tartható az a heppem, miszerint altatás közben ne vegyük fel a szemkontaktust. Ez amellett, hogy lehet, hogy hülyeség, kísértetiesen hasonlít a vad kutyák megfékezésének alapelvére is, ami azért lássuk be, nem méltányos.
Viszont az sem méltányos, hogy másfél hét dőzs után a héten ismét nem aludja át az éjszakát. Kedden hajnali 3 körül kezdődött a baj, és ezt a gaztettet megspékelte még egy többórás elszánt hisztivel, amit csak a szülein alvás tudott orvosolni (még szerencse, hogy azonnal kihajítottam a cumit, amint előkerült a születési ajándékcsomagból, mert lett volna kísértés). Azóta megszánt, 5-6 körül kel, 4 körül pedig álmában nyüszikoncertet ad, mire én persze lelkesen pattanok, de ő tényleg szépen alszik, ami viszont nekem még jó ideig nem sikerül. Shakespeare-i élmény.
"S úgy rémlett, egy hang kiált: „ Ne aludj!
Macbeth öli az álmot!”"
Apropó, a romantikus regényeket is felváltotta már a szépirodalom nálam, és musicaléneklés helyett verseket szavalok neki. De érzéke még nem nagyon van hozzá, mert József Attila Ódájának Latinovitshoz méltó deklamálását végighahotázta a kis provokátor.
Na mindenesetre a mézeshetek végét leginkább azt jelenti, hogy már nem elég, hogy cuki, hanem már "tudnia kell" dolgokat. Ebben a témában sem kéne olvasgatni fórumokat: "2 hónaposan még nem nyúl tárgyak után, mit tegyek?" "Vidd orvoshoz, az enyém már makramézott ilyen idősen!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése