Azóta a játékidejének tekintélyes részét kell annak szentelnie, hogy mosolyért vegzáljuk, azaz cuppogunk, grimaszolunk, gügyögünk, nyelvet nyújtogatunk, tehát mindent bevetünk, ő pedig véletlenszerűen díjazza a produkciókat.
Ezelőtt maximum ilyen reakciókat kaptunk tőle:
Én: Te gyöngyöm-aranyom, te!
Ő: Pukk-pukk.
E fertelmes cinizmus után végképp nem tudunk betelni a mosolygással :)
Egy felnőttes szett (rájöttünk, hogy lassan olyan ruhákat is kinő, amik még nem is voltak rajta, úgyhogy divatbemutató lesz a következő napokban):
Tiszta vörös a haja ezeken a képeken, de ez csak a fények játéka.
És egy családi portré morcos kisdeddel:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése