Most, hogy Éni a hurkás kis virgácsaival felrúgta az elmúlt 2 hétben megszokott napirendet, megállapítom, hogy nekem tuti kifejlődött, és annak rendje és módja szerint el is lettem kényeztetve. Ráadásul egyik nap még a mosolyokkal is fukarul bánt, és ami volt, azt az apjának tartogatta, ez végképp nyűgösködésbe taszított.
Azt is olvastam, hogy a babák testhossz-növekedése alvás közben következik be - úgy tűnik, ő arra gyúr, hogy fél éven belül behozza az apját, olyan álomkóros lett (például mióta csecsemő lett, átalussza az éjszakát!). Halad vele, mert az 56-os ruhák már nem mennek rá.
További bug a szakadatlan nyáladzás. Kár, hogy nem tudunk fotózni, mert látom a lelki szemeim előtt a makrózott, csillogó nyálhidat Máté válla és közte, az lenne a címe, hogy "a köztünk lévő kötelék".
Miközben próbál elaludni, ide-oda forgatja a fejét, és mindent eláztat az akciórádiuszában. Egy idő után lehúzzuk az ívről, egy hosszabb altatást ábrázol ez a guszta kép:
De egyébként továbbra is cuki kis manó :)
(ha esetleg valaki hiányolná a vicceskedő posztokat, már dolgozom a következőn :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése