Hétvégén Énokán kitört a nátha, ráadásul rosszul is evett a kis zabagép. Vasárnap a sóskára rá sem tudott nézni, amit nem bántunk, mert a szombati adag átalakulása a pelusban kifeezetten kellemetlen élmény volt, nem csupán látványra, hanem szagilag is. Ráadásul 3 napig ött. Hétfőre pedig még egy enyhe hasmenése is lett, úabb csapás. Így ma inkább nem ment bölcsibe, remélük, legkésőbb csütörtökön már mehet, amikor nekem úabb elenésem van a munkahelyen.
Úabb tudományok: "áspis, kerekes" mondóka végén a "pacs, pacs, pacs"-ra három pacsi (igaz, pacsizni már rég tud). Labda, kacsa szavakat megbízhatóan érti, a mackó és a könyv még felesztésre szorul. Utóbbin meglepődtem, mert az elmúlt pár napban rákapott arra, hogy - még a velem való áték rovására is! felháborító! - az ágyban heverészik és olvasgat (hiába, nem esik messze az alma a fáától), elenlegi kedvenc tárgya, azt hittem, tudni foga, mivel tölt annyi időt.
Ha épp fókuszált, akkor a simogatás is megy.
Énok egyik első saát készítésű képe a webkamera segítségével
A fiúk a kanapén szaloncukroznak (a kisebbik csak a csomagolást lopta el)
Na ki esett be a kanapé és a fal közé?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése