Énoka a szülinapját lázzal és egy ordas nagy eséssel ünnepelte, egy napig csőrszerűen bedagadt szájjal egészült ki a fizimiskája. Itt ugyan csak a seb és a kétségbeesett ábrázat látszik:
December 23.
23-án hőemelkedéssé csitult a láz, így vígan tettük tiszteletünket Kispesten, Misi papa szülinapját megünneplendő.
Dédelgetett a Mama:
Hurcolászott a Papa:
Mesélt a Mama:
Mesélt Emó:
Csilla és Dusi hiányzott a társaságból, ők utolsó estéjüket töltötték a kórházban.
December 24.
Szenteste Angyalföldre mentünk a Molnár-famíliához. Szuper ajándékokkal lepte meg őt a család, többek között megkapta élete első kisautóját, amit tehetségesen tologat azóta is.
Karácsonyfa- és csipkeabrosz-támadás
Családi csoportkép a csillagszóró füstjében
December 25.
Reggel pótoltuk a fadíszítést és az ajándékozást. Ügyesen tépte a csomagolópapírt, és vidáman játszott a szerzeményekkel, a hangszerkészlettel és a babaszintetizátorral.
Pizsamás karácsony, bababarát fenyőfa
Kiskutya a zongorájával
Művész úr a legnyerőbb ajándékot, a trombitát fújja
Viszont a jó kedély ellenére a láz kitartott, így csak Apa ment el a budakalászi nagycsaládozásra, mi ketten itthon maradtunk egymásnak. Énoka nem lehetett valami nagy véleménnyel a társaságomról, mert már 5-kor lefújta a napot :( Csak akkor ugrott egy nagyot, amikor álmában beadtam neki egy kúpot (ezt mondjuk megértem). Ezzel két egymást követő napon úszta meg a fürdést a kismalac, és azt már össze sem számolom, mennyi étkezést sinkófált el :(
Nem bírtam ki, felhívtam az ügyeletet, szerintük ilyen mértékű láz (39 fok körüli) jó kedély mellett akár 2 hétig is normális, csak akkor kell orvoshoz vinni, ha társul hozzá egyéb tünet. De ha ez így megy tovább, 28-án az első utunk a rendelőbe vezet :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése