Összességében a karácsonyi konklúzió: legtutibb ajándékok az építő- és gurulós játékok - ha pedig a kettő kombinációja, az a non plus ultra. Bejött a diavetítő is, a csillagszóró bámulása kedvéért pedig mindkét gyermek felhagy az ellenségeskedéssel.
Illéske cuki dinoszauruszhangokat és még cukibb gurgulázó kacagást kezdett hallatni, utóbbit leginkább a tokapuszilgatás váltja ki. Énoka pedig mostanában már sokkal barátságosabb vele, kevesebbet veri és néha ahelyett, hogy elvenné a játékait, ő maga kezd el valamit lengetni felette. Puszikat is bőkezűen osztogat.
Az első hazugságra sor került: azt állította, hogy Illés nyálazta le a kanapét, és ezt azzal próbálta bizonyítani, hogy belenyúlt Illés szájába és szétkente az így nyert nyálat, mutatva, hogy van itt anyag, kérem szépen.
Az etetés javítása érdekében konzumurat vetettünk be: a legó tűzoltó mindig örömmel eszik az ételéből, mire ő is jobban hajlandó megkóstolni. Az alvás után az étkezési kultúra megreformálása lehetne a következő küldetés, kezdve azzal, hogy egyen.
Az ünnepek alatt az alvás ugye jól ment, régi megállapításomhoz híven (vagy eszik vagy alszik) az evés pedig gyalázatosan, és főleg szénhidrátalapú volt az a kevés bevitt eledel is. Meg is lett az eredménye: "Kaka! Fáj! Popó!"
Kiterült
Motorozás, szomorú véggel
Szeret puszit kapni
A büszke építőmester felhasználta az összes kockáját
Csúcstalálkozó: Merkel és Trump összejöttek, hogy az atomtitokról csevegjenek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése